Busójárás Mohácson
A Magyarország déli határa közelében elhelyezkedő Mohács egy igazán egyedi népi szokással rendelkezik, ami nem más, mint a busójárás. Az emberek gyapjújelmezbe és maszkokba öltöznek, és tűzgyújtással illetve csoportos felvonulással kergetik el a telet és üdvözlik a tavaszt. A szokás mára egy hatalmas fesztivállá nőtte ki magát, ahová nem csak hazánk területéről, hanem a környező országokból is számos kíváncsi látogató érkezik minden évben. A hat napig tartó rendezvényen étel, ital, és kézzel gyártott szuvenírek várják az érdeklődőket.
A táncház módszer
A magyar táncházak kulturális örökségünk megőrzése céljából működnek. A táncházakban a jellegzetes magyar néptánc és népzenei stílusok nemzedékről nemzedékre szállnak át.
Matyó népművészet
A matyó népművészet első sorban a hímes ruhákról és szuvenírekről híres. A legjellegzetesebb matyó motívumok a madarak és a virágok, illetve a piros, zöld, fekete és kék színű dísznövények. A matyó népművészet második reneszánszát éli, mert egyre több fiatal designer fedezi fel az ezekben a hagyományos díszítőelemekben rejtőzködő lehetőségeket a modern divat és a design világában.
Pálinka
A pálinka hagyományos magyar gyümölcspárlat, melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre, gyümölcsmust vagy gyümölcsvelő lepárlásával készítenek. Általában szintén a pálinkák közé sorolják a – törvényi szempontból különálló – törkölypálinkát, amely erjesztett szőlőtörköly párlata.
A pálinka, a törkölypálinka és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A hasonló nevű pălincă eredetvédett román gyümölcspárlat. A pálinka leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet.
