Így zajlik az időjárás előrejelzése
Az időjárás előrejelzése nagyon egyszerű: meg kell vizsgálni, mik azokat a tényezők, amik befolyásolják az időjárást, modelleket állítani ezek alapján, majd folyamatos mérések segítségével ezeket a modelleket lefuttatni. Ezek a modellek annál pontosabbak, minél több mért, valós adaton alapszanak. Ennek rendje és módja szerint rengeteg mérőállomás gyűjti az adatokat, jelenleg is több százezer helyen mérik a légnyomást, a hőmérsékletet, a szélerősséget, és más fontos adatot. Az elején azt írtuk egyszerű, de ezt azért kicsit elnagyzoltuk, mert a képletben több nehézség is előfordul.
Miért nehéz előre jelezni az időjárást?
Az egyik probléma az egész rendszerrel az, hogy minél több adatot táplálunk a rendszerbe, annál hosszabb időt vesz igénybe a számítás. Gondolj csak bele, megtudnánk pénteken, milyen lesz szerdán az idő…ennek mi értelme lenne? A szuperszámítógépek segítségével rövidülhet ez az idő, de a kapacitás így is véges. Ennél is nagyobb fejtörést okoz a meteorológusoknak, hogy a mérőállomások nem egyenletesen fedik be a bolygót: a kontinensek zsúfolt részein sokkal több van, mint az óceánokon, a sivatagokban, vagy például a sarkvidékeken. Ezek a nem lefedett területek fehér foltokat jelentenek, amik hiányoznak a képletekből, ugyanis ahhoz, hogy előre jelezzék az itteni időjárást, a meteorológusoknak innen messzebb lévő helyek adataira is szükségük van. Az adatok helyett becsült számokat hasznának, de azt mindenki tudja, hogy ez rontja a pontosságát a számoknak.
Meg lehet bízni az időjárás előrejelzésen?
Meg! Mindenképpen meg kell bíznunk benne, de a távoli adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, mert nagyrészt becsléseken alapulnak a légkör folyamatos változása miatt. Jó tudni azt is, hogy a legpontosabban előre jelezhető adat a hőmérséklet, ezt követi a sorban a szélerősség, a csapadék kérdése pedig a lista végén kullog. Ennek az az oka, hogy a domborzat és más helyi tényezők is szerepet játszanak a csapadék kialakulásában, biztosan mindenki tapasztalta már, hogy néhány száz méterenként is eltérhet a csapadék kérdése, azaz a város egyik végében esik, a másikban pedig nyoma sincsen csapadéknak. Így senki se zsörtölődjön amiatt, hogy na most feleslegesen vitte magával az esernyőt…!
