A 20. század második felének egyik legnépszerűbb magyar árucikke, valamint az azt létrehozó cég jut eszünkbe, ha meghalljuk az "Ikarus" kifejezést. Nemzetünkben a hétköznapi közlekedési vállalatok az 1970-es és 1980-as években évente több mint 1000 autóbuszt vásároltak, szinte kizárólag Ikarus modelleket.
Így lett hazai siker
A gyár jelentős szerepet játszott a hazai közlekedési hálózatban. Az Ikarus 1984-ben a világ negyedik legnagyobb autóbuszgyártója volt. Abban az évben a budapesti és székesfehérvári gyárakban 14 000 autóbuszt gyártottak, ami napi 38 darabot jelentett!
Az Ikarus buszgyár 1895 óta létezik. Uhri Imre ebben az időben kezdte el működtetni autógyártó kovácsműhelyét a fővárosban. A kisebb javítások elvégzésével egyre nagyobb népszerűségre tett szert, ezért a bevétel egy részét a cégének növelésébe fektette. Ezután új műhelyek épültek, és a profil kibővült a teherautók karbantartásával. A karosszéria- és pótkocsigyártás egyaránt a háború után indult. Emellett 1924-ben M.V. pótkocsikat is gyártott. A főváros mellett vidéki üzemek is aktívan termeltek. A vállalkozás 1925-ben buszok gyártásába is belekezdett, hogy gyártási tapasztalatokat gyűjtsön.
Bár a korabeli kézműves közlekedési eszközök még mindig a szép kocsik jellegzetességeit mutatták, a költségek miatt fokozatosan egyszerűbb karosszériára váltottak. Az MV megkezdte a MAVART buszgyártó üzem létrehozását. Az utánpótlásért Uhri Imre gyárához fordult. Az 1927 és 1928 között 60 autóbusz és teherautó karosszéria készült. A budapesti üzem számos európai iparral tudott együttműködni, köszönhetően a nagyobb megrendeléseknek, amelyek révén széles körben híre ment a létesítménynek. Az 1000. teherautó karosszériát 1929-ben szállították le.
Fellendülésének megállása
A gazdasági világválság megállította a fellendülést. A fő fogyasztók (MAVART) 1930-ban leállították az új autók vásárlását. Uhri családjának segítségével, az ő anyagi támogatásukkal folytatódhatott a gyártás. Megalapította az Uhri Brothers Car Body And Vehicle Factory-t, és visszavásárolta a megmaradt berendezéseket. A vállalkozás 1935-től kezdve hatékonyan bővült, 47 platós kocsit, 11 kisteherautót, 2 pótkocsit és 7 vezetőfülkét gyártott. A következő évben 50 MVAG-MERCEDES alvázzal ellátott autóbuszt rendeltek. Az Uhri testvérek buszait többnyire közüzemek vásárolták (Fővárosi Gázművek, Posta).
1938 és 1944 között készültek el az első fém karosszériás buszok. 1940-ben a vállalkozás megépítette első villamosát. A hazai autóbuszgyártás a második világháború alatt kapott jelentős lendületet. A hadsereg jelentős megrendelései új járműtípusok gyártására ösztönözték, beleértve a könnyű teherautókat, parancsnoki járműveket, pótkocsikat, mentőautókat és járőrkocsikat. Az akkoriban közel ezer főt foglalkoztató vállalkozás 1942-ben kezdte meg a repülőgépgyártást Mátyásföldön, majd idővel ide költözött.
Az ezredfordulóig az akkoriban létesített Margit utcai telephely volt a magyar járműgyártás központja. A gyárat 1948-ban kormányrendelettel államosítottá nyilvánították. A tulajdonosok elhagyták az országot.
A három létesítményt egyesítették az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárrá, amely a későbbiekben jelentős szerepet játszott az autóbuszipar fejlődésében világszerte.
1948 tavaszán a BNV közönségének bemutatták az első itt készült autót. A Tr3.5-ösön 23 állóhely volt. Ez jelezte az önálló autóbuszok hazai gyártásának kezdetét. 1948 nyarán álltak forgalomba az első Tr 3.5 és Tr 5 változatok. Később sorozatban gyártották ezt a típust, amelyből 60 darabot exportáltak. Budapest 1956-ig használta ezt a típust. Korlátozott kapacitása miatt nem vált népszerűvé.
Vissza mennél az időben? Nézd meg kép gallériánkat!
4
