A lányok egyöntetűen rávágták, hogy szeretnének folyóvízzé változni és felkeresni rég nem látott édesapjukat. Ekkor a tündérasszony átment a másik szobába a varázsvesszőjéért, ez idő alatt azonban a két lány megint hajba kapott azon, hogy kinek a neve alatt utazzanak. Édesanyjuk ebből semmit nem hallott, és amikor visszatért, megsuhintotta a lányokat a varázsvesszővel. Abban a minutában csörgedező patakká változott a két leány, s elindultak – ketten kétfelé. Mikor anyjuk észrevette ezt, utánuk kiabált, hívta őket vissza, ám a lányok már nem hallották a szavait.
Maros jó tempóban szaladt előre, ám más irányba, mint Olt, aki tüzesen, lendületesen tört előre, szilajul vágott neki a hegyeknek, elsodorta az útjába kerülő fákat, köveket, sziklákat vájt ki, ha az útjába kerültek, s közben persze nőttön-nőtt. Amikor azonban a verestoronyi szoroshoz ért, igencsak kimerült, alig-alig folydogált, csak nehezen jutott előrébb. Ahogy próbált előrébb jutni, egyre inkább úrrá lett rajta az elkeseredettség, hogy hiba volt külön válnia testvértől, és most itt fog elpusztulni egyedül, távol mindenkitől, akit szeretett.
Ám ekkor valami nagy morajlást hallott, majd azt látta, hogy egy hatalmas, méltóságteljes folyó hömpölyög felé. És ekkor a folyó Maros hangján megszólalt, elmondta, hogy őt magába fogadta a Duna, aki elviszi egész a Fekete-tengerig, hogy láthassa apját, s kérdezte Oltot, nem akar-e ő is velük tartani. A húg hálásan fogadta a felajánlást, a Duna a hátára kapta, s míg a két nővér szeretetben összeborult és összeölelkezett, elvitte őket a Fekete-tenger partjára, ahol édesapjuk már várta őket, azon a helyen, ahol a Duna a tengerbe fut.
Tündérek – A Szent Anna tó legendája
A néphagyomány úgy tartja, hogy valamikor régen a Szent Anna tó helyén egy hihetetlenül magas, égbenyúló bérc emelkedett. Vele szemben egy hasonló hegy, ennek is a felhőkig nyúltak a szirtjei. A két hegy csúcsán két gonosz gróf építtettek várat maguknak, akik egyébként testvérek voltak: Gáspár és Sándor. Az egyik vár aranyból, a másik ezüstből épült.
A két testvér állandó rivalizálása, versengése és civódása az egész környéket rettegésben tartotta. Történt egyszer, hogy egy gyönyörű, négylovas hintón érkezett utazó menedéket, szállást kért éjszakára a vár urától, Sándortól. A kapzsi gróf először a fogatot szerette volna fizetségnek, ám erre az utazó sehogy sem akart kötélnek állni. Azonban így is Sándoré lett a hintó; elnyerte kockajátékon.
Természetesen nem bírt magával, és új szerzeményével azonnal eldicsekedett Gáspárnak, aki egy fogadást ajánlott: ha ő egy nap leforgása alatt nem szerez sokkal szebb és drágább hintót, akkor vagyonát az öccsének adja. Persze közbe ördögi tervet eszelt ki, hogy biztosan övé legyen a fogat: a környék falvaiból összeszedte a nyolc legszebb szűzlányt, azokat felszerszámozta a legelőkelőbb, legszebb lószerszámokkal, majd befogta őket a legszebb hintajába.
Ahogy arra számítani lehetett, a lányok nem tudták még csak megmozdítani sem a fogatot, mire Gáspár az ostorával rácsapott az élen lévő, legszebb lányra, akit Annának hívtak. Az ostorcsapás hatására szegény lány térdre rogyott és Istenhez könyörgött, aki meghallotta szavait. Ekkor megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, a gonosz grófok várai pedig nagy robaj kíséretében belezuhantak a mélységbe. Másnapra ezen a helyen egy sötét vizű tengerszem keletkezett, mely ma a Szent Anna tó nevet viseli.
Neked melyik legenda tetszett jobban?
