Micsoda öröm, micsoda büszkeség volt akkor és ma is! Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat 2023-ban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Ez a felfedezés volt az egyik kulcsfontosságú lépés abban, hogy túléltük a Covid-járványt, amely négy éve fordította fel fenekestől a világot. Karikó Katalin munkássága reményt adott a világ minden táján, és a tudományos közösség kitartásának szimbólumává vált, amelynek köszönhetően újra felépíthettük mindennapjainkat.
Így éltük túl a Covid-járványt
Amikor 2020-ban a Covid-járvány beköszöntött, senki sem volt felkészülve arra, hogy milyen kihívásokkal kell majd szembenéznünk. A korlátozások, a bizonytalanság és a veszteség mindennapjaink részévé vált. Ebben a sötét időszakban Karikó Katalin és kutatótársai az mRNS-alapú vakcinákkal egy új reményt hoztak a világ számára. Az ő fáradhatatlan kutatásaik segítettek, hogy végül újra normális életet élhessünk, és visszaszerezzük azokat a dolgokat, amelyeket elvesztettünk a járvány miatt. Karikó Katalin Nobel-díja nemcsak az ő érdemeit ismeri el, hanem azt is megmutatja, hogyan segített a tudomány túlélnünk a Covid-járványt.
Nobel-díjas Karikó Katalin
Karikó Katalin megmutatta, hogy kutató laborokban töltött hosszú évek fáradhatatlan munkája, ami a hétköznapi emberek számára szinte láthatatlan, egyszer csak világmegmentő jelentőséggel bírhat. Az illetékes Nobel bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kapott.
Ki is Karikó Katalin?
Sokan jogosan tartják a világ megmentősének. A koronavírus járványban nagyon sok barátot, ismerőst, és ismeretlent veszítettünk el. Hiába mondja bárki, hogy a vírus nem létezett, a járvány egy mondvacsinált kitaláció, a koronavírus még mindig köztünk él, habár kicsit megszelídült. Karikó Katalin ebben a világjárványban alkotott nagyot, és segített több ezer, millió embernek találmányával. Karikó Katalin egy magyar származású biokémikus és genetikus, aki rendkívül fontos szerepet játszott az mRNA alapú vakcinák fejlesztésében, különösen a COVID-19 elleni vakcinák kifejlesztésében. Ő az mRNA kutatás egyik elismert szakértője, és évtizedekig dolgozott azon, hogy az emberi szervezet által termelt mRNA segítségével terápiákat fejlesszen ki különböző betegségek kezelésére.
Karikó Katalinék koronavírus elleni találmánya
A neve azonban igazán globálisan ismertté vált 2020-ban, amikor a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina fejlesztésének kulcsfontosságú kutatójaként a vakcinák világszerte elterjedtek. Karikó Katalin és munkatársa, Drew Weissman a kutatás során meghaladta azokat a technológiai akadályokat, amelyek a mRNA alapú vakcinák kifejlesztését korábban hátráltatták. Az általuk kidolgozott technológia lehetővé tette a gyors és hatékony vakcinák előállítását, amelyek segítettek a COVID-19 járvány elleni küzdelemben.
Karikó Katalin életének főbb állomásai
1955 – Született Szolnokon, Magyarországon.
Gyermekkor – Kisújszálláson nőtt fel, itt alakult ki érdeklődése a biológia iránt.
1978 – Diplomát szerzett biológiából a Szegedi Tudományegyetemen.
1985 – Külföldre költözött, és kutatásait az Egyesült Államokban folytatta.
2005 – Drew Weissmannal közösen kidolgozta a nukleozid-módosítást, ami alapja lett az mRNS terápiáknak.
2020 – Az általa kifejlesztett technológia segítette a Covid-19 elleni vakcina gyors kifejlesztését.
2023 – Orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Drew Weissmannal közösen.
Magánélete
Karikó Katalin magánélete is említésre méltó: férje Francia Béla, akivel az egyetemi éveik alatt ismerkedtek meg. Egy lányuk van, Karikó Zsuzsanna, aki később evezősként olimpikon lett, részt vett a 2016-os riói olimpián is. Karikó Katalin számára családja mindig fontos támogatást nyújtott a tudományos pályafutása során, még azokban az időkben is, amikor nehézségekkel kellett szembenéznie.
Néhány díj és elismerés
Rosenstiel-díj (2021) – Az mRNS-kutatásért.
Breakthrough Prize in Life Sciences (2022) – A tudományos áttörésekért.
Horwitz-díj (2021) – A Covid-19 vakcina fejlesztésének alapjául szolgáló kutatásokért.
Nobel-díj Orvosi-élettani kategóriában (2023) – Az mRNS vakcina fejlesztésének alapjául szolgáló felfedezésekért.
Ezen kívül még sok más elismerést kapott, amelyek a kutatásai fontosságát és a világjárvány leküzdésében játszott szerepét díjazták.
Magyar Nobel-díjasaink
- Szent-Györgyi Albert: (1893, Budapest – 1986, Woods Hole, USA). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, a díjazás éve: 1937. Indoklás: „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az országot 1947 végén hagyta el.
- Kertész Imre (1929, Budapest – 2016, Budapest). Irodalmi Nobel-díj, a díjazás éve: 2002. Indoklás: „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre Németországban (Berlin) élt, és itt helyezte el életművének kéziratait
Rajtuk kívül több olyan Nobel-díjas is van, akik Magyarországon születettek, az emigrációban lettek díjazottak: Lénárd Fülöp, Békésy György, Gábor Dénes, Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György, Herskó Ferenc, Hevesi György. Minden elismerésünk!
Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Karik%C3%B3_Katali
Forrás: Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
