Keller András véleménye a filmről
"A Kárpát medence zenéjét, hangzását meghatározzák bizonyos hangszerek, mint a cimbalom, a nagybőgő, brácsa, hegedű, és egy jellegzetes játékmód amelyek a magyar, román, tót vagy szerb népzenében összegződnek. Ezeket a népi dallamokat a falusi zenészek mellett a híres cigány dinasztiák is továbbvitték és gazdagították a művészetükkel generációkon át. A Kárpát-medence népeinek kultúrája és zenéje együtt él, együtt lélegzik. Szerettük volna bemutatni: láttatni és hallatni ezt a nagyon különböző, mégis közös világot. Heterogén a program, az egyes művek különböző irányokba mutatnak. A Kárpát Rapszódia egy zenei kísérlet a nyitottság, megismerés és integráció jegyében. Roby Lakatos ezt a zenét képviselte külföldön évtizedeikig, átoltotta a jazzbe, Snétberger Ferenc saját szuverén hangján szólal meg e zenei soknyelvűségben, - mindkét művész saját és különböző stílussal bír, amelyek viszont szimbiózisba kerülve új dimenzióba lépnek. A kísérlet célja épp ez, a zenék egymásra hatása és új dimenziók nyitása volt. Érdekes kísérlet és a program merészségét mutatja, amikor Homoky Gábor összekapcsolja Elvis Presley country és blues ihletésű zenéjét a magyar és román cigányzenei elemekkel. A Kárpát-medence végtelen gazdag zenei kultúrája ma is szól hozzánk: ezt mutatja be a Kárpát Rapszódia."
10
A Concerto Budapest Kárpát Rapszódia filmjének születéséről Szabó Stein Imre így nyilatkozott:
„András (Keller), és az oldalán Homoky Gábor rendkívül bátran lépett egy új zenei univerzum irányába. Ezzel egyszersmind kilépett egy komoly klasszikus zenekar komfortzónájából. Ez igazi művészet és vagányság. Az eredmény a Kárpát-medence sűrű, folytonosan egymásra rétegződő zenei kultúrájának egészen egyedi dokumentuma, amelyet átsző a népzenébe, a klasszikusba és jazzbe költöző cigányzene. Ez arra inspirált, hogy egy sűrű, füstös filmes fekete-fehér világot teremtsünk köré alkotótársaimmal, amelyről egy pillanatig sem gondoltam, hogy elegendő célja lenne a puszta megörökítés. Végig kockázatot vállaltunk, ahogy a zenekar is. Ebben a sok konvencióval szakító filmben, a drámaiság mellett egyszer csak megjelent az elszabadult öröm, amelynek megmutatása számomra a legnagyobb kihívás a zene filmezésében. Ez a film önálló életet él, de minden pillanatban a zenészek és a zene tehetségéből merít. Egy filmes igényű zenei felvétel nagyságrendekkel több emberhez tud eljutni a világon, mint egy koncert. Segít megteremteni a klasszikus zene új közönségét. A zene él és valószínűleg örök. "
Forrás: Fotók: Marjai Judit
