Sokan kíváncsiak rá, hogy a nyári visszaesés után, hogyan lendült így fel hirtelen a koronavírus járvány. Nemcsak minket, hétköznapi embereket érdekelt ennyire a téma, hanem bizony a szakemberek is kíváncsiak voltak erre, éppen ezért egy kutatást végeztek ezzel kapcsolatban, aminek meg is született az eredménye. Mutatjuk is, a kutatás alapján mi okozta a koronavírus őszi, második hullámát hazánkban!
Ez okozta a koronavírus második hullámát
Tényleg nagyon sokakban felmerül a kérdés, hogy mi okozhatta a koronavírus második hullámát hazánkban. Az erre irányuló kutatás alapján a külföldről behurcolt vírus az oka, ugyanis a kutatásból az derült ki, hogy a külföldről behurcolt vírusfajták kezdtek el terjedni robbanás szerűén. Tehát nem a tavaszi hullám folytatása az őszi, nem annak lappangásából alakult ki, hanem ez egy külföldről behurcolt új hullám. Ezért lehet az, hogy a napi esetek nyáron folyamatosan csökkentek, majd egyszer csak újra nőni kezdtek, a külföldről behurcolt vírusok hatására, hiszen ezek elkezdtek szétterjedni a lazított korlátozások alatt.
A határok megnyitásával jelent meg újra a vírus
"Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jelenlegi, második járványhullám nem a tavaszi időszakban kialakult és hazánkban lappangva terjedő fertőzési láncok folytatásaként jött létre. Ellenkezőleg: a határ megnyitását követően, a nyár közepén újbóli behurcolások történtek az országba"- nyilatkozta Papp Balázs, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa. A mostani vírusváltozatok más Európai országokban voltak tavasszal elterjedtek elsősorban.
Teljesen más a tavaszi és az őszi hullám
A két hullám ráadásul teljesen eltér egymástól, Kintses Bálint, az SZBK és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa ezt így mutatta be: "Kutatási eredményeink arra is rámutatnak, hogy – ellentétben a tavaszi hullámmal – a július–augusztus folyamán behurcolt esetekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető. Lényeges különbség a járvány két szakasza között, hogy a 2. hullám kládjai (azaz hazai terjedésű fertőzési láncai) időben sokkal kiterjedtebbek (akár több hónapig is elhúzódik egy-egy vírusváltozat terjedése), és egy-egy klád jellemzően sokkal több fertőzöttet foglal magában." Valamint még az első hullám főleg a Pesti régiót érintette, a második jóval kiterjedtebb, több megyét is súlyosan érintő probléma. Külföldről behurcolt vírus, szétterjedt belföldön, a kutatók szerint ez jól bemutatja a járványügyi intézkedések fontos szerepét.
