Még az elején szögezzük le: nem, nem örülünk a koronavírusnak, és nem egyáltalán nem gondoljuk, hogy milyen jó, hogy ez történt. Csupán a sok-sok rossz dolog mellet (amiből sajnos van elég) úgy gondoljuk, hogy helyt kell adni a pozitív dolgoknak is, hogy kicsit a másik irányba is billenjen a mérleg, habár jól tudjuk, soha nem fog egyenesbe állni. Nézzük tehát a koronavírus pozitív hatásait!
A koronavírus pozitívan hat a klímaváltozásra
A klímaváltozás szempontjából egyértelműen pozitív hatása van a koronavírusnak, visszatért az élővilág Velencébe, vagy éppen megtisztult a legendásan rossz pekingi levegő. A Kína gazdasági központjának számító Vuhan is hónapokra leállt, a nyüzsgő Észak-Olasz tartományban, majd az egész országban is megállt minden, bezártak az autógyárak Európa szerte, majd a beszállítóik is, a legtöbb országban már csak a legszükségesebb üzemek mennek, aki tud otthonról dolgozik, nem jár senki iskolába, meg úgy nagyon sehová, de nemcsak a személyautó forgalom lett lényegesebben kevesebb, hanem az áruforgalom is, és akkor arról már ne is beszéljünk, hogy a repülők nagy része is pihenőpályára állt. Ennek az egyébként nem túl sok pozitív tartalommal bíró folyamatnak a hozadéka, hogy a károsanyag kibocsájtás is csökkent, ami már számokban is kimutatható. Előzetes kalkuláció alapján előző időszakhoz hasonlítva a világ szén-dioxid kibocsátása 20%-kal esett vissza. Persze ez a hatás feltehetően időszerű, tehát nem hosszú távú.
Példátlan összefogás
Egy másik pozitív a koronavírusban, az a példátlan összefogás, amit nem csak kisebb közösségekben, de világszinten is tapasztalhatunk. A közösségi médiát is ellepték a jólelkű felajánlások, a lépcsőházak tele vannak cetlikkel: ha kell segítség, hívd ezt a számot. A nagyvállaltok is beszállt szép sorjában a koronavírus elelni küzdelembe. Szinte mindenki kézfertőtlenítőt, lélegeztetőgépet, maszkot, vagy egyéb szükséges eszközt gyárt, a Coca Cola pedig a reklámjairól mondott le a Vöröskereszt társadalmi üzeneteinek javára. A magyarországi összefogásról, még a legendás New York Times is írt.
Az új szokások megmaradhatnak
Lehet nem gondoltatok bele, de a kényszeres otthonlét alatt nagyon sok olyan szokásunk lehet, amik a tudatos életmódot lendítik előre, amik szintén nagyon hasznosak a környezetszennyezés szempontjából. Ezek pedig: a lehető legközelebbi élelmiszert szerezzük be, amik nem tettek meg nagy utat, tudatosan, előre tervezve vásárlunk (már aki), kevesebb ételt rendelünk (ez kevesebb szeméttel is jár), főzünk, a maradékokat is felhasználjuk, visszafogjuk a felesleges költekezést. Már olyan kezdeményezések is napvilágot láttak a különböző közösségi platformokon, ami arra buzdít minket, ha vége lesz ennek az egésznek, akkor vásároljunk hazai termelőktől. Bár ez is csak időleges, de csak rajtunk múlik, hogy megtartjuk e ezeket az újonnan keletkezett jó szokásokat. Bár a környezetszempontjából nem, de társadalmilag még ide sorolnám a rendszeres családi programok beiktatását, mint a társasozás, vagy a közös filmnézés, a könyvolvasást, valamint a sportolást is, ha ezeket elkezdjük a karantén idején, akkor a végével se hagyjuk abba!
Megtanulunk örülni apró dolgoknak is
De azt hiszem a legnagyobb pozitív hatás, amit a vírus okozott, hogy megtanulunk örülni az apró boldogságok okozóinak is. Egy randi a partnereddel, egy nagy séta a szabadban, egy közös kávézás, reggeli csacsogás a kollégákkal, közös ebéd, vagy egy mosoly a metrón? Ugye te is rájöttél már, hogy milyen sokat jelentenek ezek az eddig teljesen természetesnek tűnő dolgok? Reméljük, ha vége lesz ennek az egésznek, akkor sem felejtsük el ezeket értékelni.
+ Az elefántok is megmenekültek
A legnagyobb vesztese az egész vírusnak talán a turisztikai szektor, de még ebben a válságos helyzetben lévő iparágban is történtek pozitív dolgok. Mégpedig az, hogy a Thaiföldön a vírus miatt munkanélkülivé vált elefántokat szabadon engedték. A 78 elefánt valószínűleg akkor sem lesz majd újra munkára fogva, amikor visszatérnek a turisták. Ebben a reményvesztett helyzetben is történnek tehát jó dolgok, amiknek érdemes örülni.
