Ez az év egyértelműen a koronavírus elleni vakcinák éve lesz, reméljük tényleg olyan megváltást fognak hozni, mint amekkorát remélünk. Tavaly minden a koronavírus járványról szólt, most viszont a koronavírus elleni vakcináké a főterep. Több típusú koronavírus elleni oltás is megjelent már, illetve szabadalmat kapott, de ezek vajon miben különböznek? Lássuk a különböző típusú vakcinák összehasonlítását!
Pfizer-BioNTech és Moderna koronavírus elleni vakcina
Kezdjük rögtön a legnépszerűbbel, ezt a típust engedélyeztették a leghamarabb, így a legtöbb ember ebben bízik meg leginkább, már aki persze megbízik egyáltalán bármiben ezen a téren. E kettő vakcina nem ugyanaz, de ugyanolyan technológián alapszik, ezért sokszor egy kalap alá veszik. Ez a két vakcina eltérve a hagyományos megközelítésektől, ugyanazt az innovatív mRNS-technológiát használja, ami az jelenti, hogy nem a legyengített vírus kerül a szervezetbe, hanem egy úgynevezett mRNS-t juttatnak a szervezetbe, aminek hatására a sejtek a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéit kezdik el termelni, és ez váltja ki az immunválaszt. Bár esőre bonyolultnak tűnhet, de ez egy teljesen biztonságos, és meglepően hatékony módszer. A Pfizer-BioNTech oltásának 95%-os az eddigi tapasztalatok, és mérések alapján a hatékonysága, a Moderna vakcinájának pedig 94,1%. Mind a kettő vakcinából 2 oltás szükséges. A Pfizer oltás egyik hátránya, hogy szállítás közben mínusz 70 Celsius fokon kell tartani. Ezzel szemben a Moderna normál hűtőszekrényekben legfeljebb 30 napig, szobahőmérsékleten pedig 12 órán át tárolható, valamint mínusz 20 Celsius fokon is stabil, legfeljebb 12 hónapig.
Oxford-AstraZeneca koronavírus elleni vakcina
Hogyan működik az oxfordi koronavírus elleni vakcina? Kicsit másképpen, mint a fent leírt változatok! A tudósok a COVID-19 tüskefehérjéiből vettek géneket, és vakcinájuk létrehozásához egy ártalmatlan náthavírusba illesztették őket. A testbe injektálva a sejtek elkezdik reprodukálni a tüskefehérjét. A testbe teljesen ártalmatlan vírus jut be, ami átíródva elindítja a tüskefehérje termelődését, ez pedig kiváltja az immunválaszt. Ez az úgynevezett adenovírus vektor módszere. Azonban hatékonysága az előzetes vizsgálatok alapján csak 62%-os, ami még mindig jónak számít (az influenza elleni védőoltás esetében ez a szám 50% körüli), de a fenti mRNS technológiákat alkalmazó koronavírus vakcinákkal nem veheti fel a versenyt. Tárolása azonban jóval egyszerűbb, ugyanis 2-8 fok között lehet tárolni, azaz normális hűtőszekrényben, ami meggyorsíthatja az oltások menetét, szintén 2 oltás szükséges az immunitáshoz.
