Retró kozmetikumok a határon túlról
A szerencsések, akik külföldre mehettek, tucatszám hozták haza a családnak az illatszereket nyugatról, főleg Ausztriából és az NSZK-ból. A Fa, Atlantik vagy Kamill szappanok kincsként lapultak a fiókokban. Az illatos szappanokat nem használtuk el, hanem évekig dugdostuk a pólók és pulcsik közé, hogy illatosak legyenek a ruhák. Az arcápolásban a Nívea és a Creme21 volt a nyerő, még ha gyerekként néha bálnazsírnak is éreztük dús állagukat. És micsoda felbecsülhetetlen kincseket hoztak még a szentélyből, dollárboltból, az első Barbie babám onnan kaptam, és a Lila Pause csoki is felejthetetlen.
Legendás retró illatok
Az igazán szerencsések a '80-as évek közepén megkapták valamelyik dollárboltból a Cacharel Lou Lou parfümjét, amely - otromba dizájnja ellenére - nagyon menőnek számított akkoriban. Nagyon trendinek számított minden, ami a vasfüggönyön túlról érkezett, de a magyar termékeket is szerettük, és felsorakoztattuk a tükör elé. A Cala, Caola, Camea és Fabulon termékek is ott voltak a fürdőszobában. Emlékeztek a Melinda és a WU2 samponokra? Ki ne emlékezne a Donald rágóra -ami újra kapható -, ízére, illatára, és a benne lévő képregényekre, minél több volt, annál menőbbnek számítottunk az osztályban, és féltve őriztük a gyűjteményt. Ha már gyűjtés, nem volt olyan tinédzser, aki ne gyűjtött volna valamit akkoriban, ami kiderült a Retro Made in Hungária oldalunkon kitett posztunkra érkezett hozzászólásokból is. Volt, aki szappanokat, szalvétákat, dezodorokat, parfümöket, újságokat, képregényeket, posztereket, vagy kazettákat gyűjtött, a sort napestig lehetne folytatni. Mindenkinek eszébe jut legalább egy kedves emlék azokból az időkből.
Ki mit gyűjtött annak idején? Lépjetek be a csoportunkba és írjátok meg kommentben!
Ezekre a retró illatokra tuti nem emlékszel!
Azt mondják, egy illat képes legintenzívebben felidézni a múlt jelentős történéseit. Cikkünket olvasva biztos eszedbe jutnak Donald-rágó illatú gyermekévek, a Fabulon naptej-szagú nyarak, a Limara dezodor-illatú balatoni diszkóhajók, az Impulse illatfelhőben úszó lányöltözők egy egy tornaóra után, vagy a barackízű golyós szájfény ragacsos csókjainak aromája, ha te is az én időmben voltál fiatal. Mindenkinek eszébe jut egy-egy markáns emlék nemigaz? De rég volt már! És hogy jobb volt-e akkor fiatalnak lenni? A tömött buszokon nyaranta nagyon sok férfin lehetett érezni a barna, tabak aromájú 8X4 illatát, vagy a Figaro és Derby illatot is. Persze szívesen emlékszünk vissza azokra a kedvenceinkre is, amiket úgy gyűjtöttünk, mintha az életünk múlna rajta?
Nekem igen, hisz akkor azt éltem át, és akkor azt szerettem. Ma ugyan mindent, még többet is megkaphatunk annál, amire vágyunk ebben a jóléti/fogyasztói társadalomban, de mégis van egy varázsa, valami romantikája annak, hogy akkoriban vágyni kellett, várni kellett, hogy megkaphassunk valamit, ezáltal jobban vigyáztunk mindenre, és jobban megbecsültük. Ma már minden ott van a polcokon, és ha elfogy, tönkremegy, vagy kicsit kopottas, kidobjuk, és újat veszünk. Én magam is csak anyukám elmeséléséből sejtem, milyen minőségi ugrást jelentett, amikor a nők életében megjelent a - még nagyon vastag, otromba - intim betét, ami pedig már ma is elavultnak, kényelmetlennek számít. Az idő telik, a dolgok változnak, az emlékek maradnak, és akár meg is szépülnek idővel. Nálam pedig tovább tart a retró életérzés, és takarítás közben a Lambada-t hallgatom éppen, amikor előbukkan a rég elfeledett híres lambada szoknyám a dobozból, és vele együtt szép emlékeim. Ez a délután így már csak a nosztalgiázásról szól.
Forrás: Főkép_ Fortepan / Kanyó Béla
Forrás: Főkép: Fortepan / Révész György
