A köznyelvben csak Lánchídként ismert, teljes nevén Széchenyi lánchíd a magyar főváros egyik fő jelképévé vált, ami amellett, hogy összeköti Budát és Pestet, jóval fontosabb jelkép is, jóval több, mint egy egyszerű híd, vagy turista látványosság. A Lánchíd építésének történetéről mindenki tanult történelem órán, elevenítsük fel kicsit ezeket az emlékeket!
Lánchíd, a legek hídja
Megoszlanak a vélemények arról, hogy melyik fővárosunk legszebb hídja, mert van bizony egy pár, ami nem is csoda, tekintve, hogy a Duna két részre ossza Budapestet. Vannak egyszerűbb vonalvezetésű hidak, és vannak díszesebbek, nem kell egyetértened abban, hogy a Lánchíd Budapest legszebb hídja, de azzal nem ellenkezhetsz, hogy ez a legrégebbi, és egyben legismertebb. A Lánchíd volt az első állandó összeköttetést biztosító híd Buda és Pest között.
A Lánchíd, több mint egy híd
Azonkívül, hogy biztosította, és a mai napig biztosítja az átkelést a Dunán, társadalmilag, és kulturálisan is hatalmas hatása volt a maga korában. A Lánchíd elkészülése előtt, nem volt egyszerű átjutni Budáról, Pestre és fordítva, manapság ezt nehéz leképzelni, amikor néha választani sem tudunk, hogy melyik hídon menjünk át. A híd megálmodója, és egyben névadója is hasonló problémákkal küzdött 1820 telén: Széchenyi az erős jégzajlás miatt nem tudott átkelni a folyón és így nem vehetett részt apja temetésén, amiről így írt később a naplójában:
“Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”
Az első állandó híd a Dunán
Az úgynevezett híd ügy elintézése nem volt egyszerű, az akkori politikai viszonyok miatt, az építése több nehézségbe ütközött, de mindezek ellenére 1842. augusztus 24-én letették az első alapkövet, egészen pontosan V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor, tette meg ezt. Az építkezés közben is megannyi akadály gördült elő, többek között a szabadságharc, de még egy említésre méltó baleset is történt 1848. nyarán az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, ami magával ragadva a munkahidat és a rajta álló Széchenyi Istvánt is, de a történet jól ért véget, mert Széchenyi szerencsésen kiúszott a partra. A hidat 1849. november 20-án avatták fel, a sors fintora, hogy sem megálmodója, sem tervezője, Clark Ádám nem volt hivatalos az átadóra. Az átadó méltatlan volt egy ilyen nagy jelentőségű dolog megünneplésére, nem volt ünnepi, nem voltak beszédek, még csak emléktálát sem helyeztek el. A sors iróniájaként a hivatalosan felavatott hídon elsőként Julius Haynau haladt át, azonban még a felavatás előtt 1849 január 1-jén átgördült az első kocsi a hídon, Bónus Sámuel hajtotta, és a koronát menekítette Debrecenbe, néhány napra rá az osztrák katonák is használatba vették.
A Lánchíd átvészelte a világháborúkat?
Sajnos a történelem folyamán megannyi megpróbáltatáson átment a legrégebbi dunai híd, és sajnos a világháborúk kegyetlenségeit nem teljesen vészelte át. Az 1913-15-ben, de az első világháború előtt felújított hidat a második világháború végén, 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották. Ezután egy nagyfokú restaurációra volt szükség, amelyet több kisebb is követte az idők folyamán még, de akkor építették ki a gyalogos, és villamos aluljárót is, az ünnepélyes átadó, az eredetinek a 100. évfordulóján volt.
Forrás: Kép: Fortepan
