Tarts velünk egy világkörüli túrára, amely során meglátogatjuk a leggyönyörűbb operaházakat Európa régi koncerttermeitől kezdve a modern építészet remekműveiig.
A La Scala
A La Scala a világ talán leghíresebb operaháza. Az olaszországi Milánóban található épület 1778-ban épület az olasz Giuseppe Piermarini építész tervei alapján. Az első előadás alkalmával Antonio Saileri kétfelvonásos L’Europa riconosciuta című darabját mutatták be. Több mint 250 éves történelme során a La Scala a klasszikus zene világának legnagyobb neveit tudhatta falai között, mint például az elismert Claudio Abbado karmestert vagy Maria Callas operacsillagot. A La Scala múzeum az operaház gazdag történelmének állít emléket jelmezeket, hangszereket, fényképeket és díszleteket felsorakoztató kiállításaival, a Livi Simoni Könyvtárban pedig 150 ezer librettó, kotta és folyóirat található.
Az Estates Színház
A prágai születésű arisztokrata, František Antonín Nostitz Rieneck gróf alapította 1783-ban Európa egyik legrégebbi a mai napig is működő operaházát Prágában. Mesés kék, fehér és aranyszínű auditóriuma az egyik legszebbnek számít az egész világon. Az operaházban 1791-ben adták elő először Mozart híres Don Giovanniját, 1791-ben pedig szintén Mozart La clemenza di Tito című operája is itt debütált – Miloš Forman Oscar-díjas filmjének, az Amadeusnak is itt forgatták bizonyos jeleneteit, a hitelesség kedvéért. A történelmi színház volt az első modern cseh opera előadásának helyszíne is, amelyet maga a cseh himnuszt szerző František Škroup írt.
A Moszkvai Nagyszínház
A Vörös tértől és a Kremltől csupán egy rövid sétára található Moszkvai Nagyszínház (Bolsoj Színház) Moszkva egyik legjelképesebb épülete. Az 1776 óta fennálló színház számos gyönyörű designt viselt történelme során. Jelenlegi kialakítását – amelyhez egy Apolló szobra által őrzött méretes csarnok is tartozik – az orosz-olasz építésznek, Alberto Cavosnak köszönheti a színház, aki egy 1853-as tűzvész után vette kezébe az épület felújítását. 2005 és 2011 között a színházban további újításokat eszközöltek, ügyelve klasszikus külsejének megőrzésére - modern színpad, hang- és világítástechnika került a Bolsoj Színházba, amely ezzel technikai szempontból is a XXI. századba lépett át.
A Sydney-i Operaház
A Sydney-i öbölre tekintő operaház egy elképesztően modern és jellegzetes eleme az ausztrál város látképének. Az épületet a Pritzker Prize-díjas dán építész, Jørn Utzon tervezte, és hivatalosan 1973-ban nyitotta meg kapuit. Az első bemutatott darab Sergei Prokofiev Háború és Békéjének egyik feldolgozása volt. Az épületet 2007-ben a XX. század egyik legnagyobb építészeti remekének választották, és az UNESCO Világörökség listájára is felkerült. Az operaházban öt színházi terem található, és egy szabadtéri koncertek számára fenntartott előudvar is tartozik hozzá. Rendszeres fellépés rendezők itt az Opera Australia, a Sydney Theater Company, az Australian Ballet és a Sydney Symphony Orchestra.
A Bécsi Staatstoper
Az először 1869-ben felépített Bécsi Staatsoper a teaszalont, a Schwind előcsarnokot, központi homlokzatát és a nagy lépcsősort leszámítva teljesen szétbombázták a második világháború során. Szerencsére két osztrák építésznek, Erich Boltensternnek és Otto Prossingernek köszönhetően 1955-ben újra megnyithatta kapuit, méghozzá Beethoven Fideliójával. Ma a Staatsoper a világ legszélesebb repertoárját kínálja több mint 60 operával és balettel és az ezekből megrendezett 300 fellépéssel szeptembertől júniusig tartó szezonja során. A színház továbbá a minden évben megrendezett előkelő Bécsi Operabál helyszíne is.
A Palais Garnier
A francia építész, Charles Garnier munkáját dícséri az 1861 és 1875 között épült párizsi Palais Garnier – Gaston Leroux Az Operaház Fantomja című regényének helyszíne. Az épület kétségtelenül az egyik legikonikusabb az egész városban, ami Párizsban egyáltalán nem kis dolog. A vendégeket a gyönyörű Beaux-Arts stílusú külső – amelyek olyan nagy zeneszerzők mellszobrai díszítenek, mint Beethoven vagy Rossini – köszönti, pompás belseje – a freskókkal díszített lópatkó formájú auditóriummal – pedig a neobarokk stílust képviseli. A belső falakon népszerű operák jelenetei elevenednek meg az oros-francia modernista festőművész, Marc Chagall jóvoltából.
A Royal Opera House
Habár már 1732 óta létezik, a londoni Covent Gardeben található Royal Opera House mai arcát 1858 óta viseli – az épület előző két verziója tűzvészek áldozatai lettek. Fennállása elején a német Händel több operát és oratóriumot is írt kifejezetten a Royal Opera Houseban való előadásra. A második világháború során a színházat táncteremként használták, később pedig a királyi balett és a királyi opera otthonává vált. Az utóbbi években az operaházat olyan nagy nevek tisztelték meg, mint Plácido Domingo, Luciano Pavarotti és Joan Sutherland.
Magyar Állami Operaház
A gyönyörű neoreneszánsz stílusú Magyar Állami Operaház Ybl Miklós építész nevéhez fűződik. Az 1884-ben nyílt színház több mint 130 éves fennállása során teljesen érintetlen maradt. A látogatókat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc szobrai köszöntik az operaház bejáratánál, odabent pedig enyhén szólva csodálatos látvány tárul a vendégek szemei elé: egy márvánnyal kirakott előcsarnok vezet a nagy dupla lépcsősorhoz, amelyet sokan a színház egyik legékesebb részének tartanak. Az előadóterem sem hagyja cserben a vendégeket. Az arany és vörös színekben pompázó négyszintes terem közepén egy káprázatos bronz csillár függ egyfajta koronaként, és világítja meg a német-magyar festőművész, Lotz Károly ecsetét dicsérő freskókkal díszített mennyezetet.
A Metropolitan Opera
A modernista stílusú New York-i Metropolitan Operaház a Lincon Center Előadóművészeti Komplexumhoz tartozik, és pompáját az amerikai építésznek, Wallace Harrisonnak köszönheti – akinek nevéhez más manhattani épületek is fűződnek, mint például a Time-Life Building. Az 1966-ban megnyílt színház előcsarnokára öt hatalmas boltíves ablak vigyáz a bejárat felől. Az előcsarnokban megtekinthető Marc Chagall festőművész két óriási falfestménye is, a The Triumph of Music és a The Sources of Music, amelyeket számos Swarovski kristály csillár világít meg. Többszintes előadótermében számos híres opera is debütált.
A Palau de les Arts Reina Sofía
A spanyolországi Valenciában található Palau de les Arts Reina Sofía 2005 óta működik, és lélegzetelállító modern külsővel rendelkezik, amelyet a helyi születésű elismert építész, Santiago Calatrava álmodott meg. A Valencia gyönyörű Jardines de Turia parkja szélén található épület méreteit tekintve is lenyűgöző 75 méteres magasságával és csaknem 40 ezer négyzetméteres területével. Négy előadóterme opera, zenei, színházi és balett fellépések helyszínei. 2006-ban a itt rendezték meg az Operalia nevet viselő Opera Világversenyt.
