Magyarország tele van szebbnél szebb erdőkkel, tájakkal és többek között gyönyörű botanikus kertekkel is. A botanikus kerteket sokan füvészkertként is ismerik, olyan szabadtéri vagy részben üvegházi növénygyűjteményt jelöl, melyben a növényeket oktató, tudományos és ismeretterjesztő céllal, különböző szempontok szerint csoportosítva mutatják be. A botanikus kert fás szárú növények bemutatására szakosodott fajtája az arborétum. Az alábbiakban megismertetjük Magyarország, legszebb, leghíresebb, legnagyobb botanikus kertjeit.
Magyar botanikus kertek – A Füvészkert
Budapesten található Hazánk első botanikus kertje, 1771-ben Nagyszombaton az orvostudomány és az orvostan-hallgatók képzésének segítségére alapították, több költözés után, 1847-től található jelenlegi helyén a VIII. Kerületben. Sokan ismerik Molnár Ferenc regényéből, A Pál utcai fiúkból, ugyanis a botanikus kert öreg pálmaháza volt Nemecsek Ernő és barátai búvóhelye. Leghíresebb nevezetessége az országban első és sokáig egyetlen Victoria-ház, de büszkeségei közé tartoznak akert legöregebb fái, többek között a 150 évnél idősebb páfrányfenyők vagy az orchidea-, illetve a kaktuszgyűjtemény. 1960 óta természetvédelmi terülte, 2005 óta a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 óta pedig Kulturális Örökség.
Magyar botanikus kertek – Soproni Botanikus Kert
A 17 hektáros kertben jelenleg nagyjából 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növény található meg a soproni botanikus kertben, több intenzív gondozást igénylő lágyszárú gyűjtemény, sziklakert várja az ide érkezőket. Rengeteg ritka honos vagy exóta fajt megtalálhatunk, a hazai flórából 149 védett vagy fokozottan védett növényfaj él itt, például erdei ciklámen, győzedelmes hagyma, vidrafű, magyarföldi husáng, magyar nőszirom, óriás mamutfenyő, örökzöld mamutfenyő. A parknak botanikai célra való átalakítása 1922-ben vette kezdetét, 1929-ben került sor a sportpályák betelepítésére, főleg örökzöldekkel. A kert azóta többször átalakult, mai területe nagyjából 17 hektár. 1978 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.
Magyar botanikus kertek – Szarvasi Arborétum
A Hármas-Kőrös egyik holtága mentén alakult ki hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményét tartalmazó arborétum. Találhatók benne 100 évet megélt mocsárciprusok, illetve mamutfenyők. Sokan Pepi-kertként ismerik ezt a 82 hektáron elterülő kertet. Mára már országos védettségű természetvédelmi területté vált.
Magyar botanikus kertek – Vácrátóti Botanikus Kert
Pest megyében, Veresegyház közelében és Őrbottyán szomszédságában találhatjuk Magyarország legnagyobb botanikus kertjét. Természetvédelmi területnek számít, nagyjából 30 hektáron helyezkedik el, a kertben 13000 növényfajt figyelhetünk meg, felbecsülhetetlen nemzeti értéknek számít, mivel Európában is egyedülállónak számít. Különösen gazdag a fás szárú növények gyűjteménye, 3300 fa és cserje található a botanikus kert területén, köztük láthatunk juhart, kőrist, berkenyét, borókát, lonc-, orgonafajokat, madárbirseket és még sorolhatnánk. Érdemes ősszel ellátogatni Vácrátótra, a tavak és a növények különleges hangulatot teremtenek.
Magyar botanikus kertek – Zirci Arborétum
Veszprém megyében, Zircen található Magyarország legmagasabban fekvő arborétuma. A telepítéseket az 1800-as évek elején kezdték meg az itteni ciszterci rend tagjai. 18 hektáron terül el az arborétum, az apátság angolkertjéből létre hozott park 600 fa-, és cserjefajt tartalmaz, többek között egy 400 évesre becsült kocsányos tölgy, szilfák, borókák, hársfák találhatók itt. Híres az itt csordogáló Cuha-patakról, illetve az általa táplált tóról, melyben található egy kis sziget, a Filagória.
Forrás: Wikipédia
