Magyar desszertek - Rigójancsi
A desszert romantikus története szerint nevét egy magyar cigányprímásról, Rigó Jancsiról kapta, aki Párizsban találkozott először és szeretett bele Clara Ward, Caramane-Chimay hercegnőbe, akit végül elcsábított és feleségül vett. A történet egyik verziója szerint ő készítette el először a tortát, és ezzel nyerte el a hercegnő szívét, azonban ma már köztudott, hogy megalkotója egy cukrász volt, aki a romantikus történet iránti tisztelete miatt adta ezt a nevet a tortának. A rigójancsi két vékony csokis piskótarétegből áll, amelyek között egy vastag, csokoládés töltőréteg kapott helyet. A rétegeket kajszibarack-lekvár választja el egymástól.
Magyar desszertek - Zserbó
Habár eredetéről a mai napig nem sikerült megállapodni, a zserbó szelet valószínűleg a francia cukrászmesterről Gerbeaud Emilről kapta a nevét, aki egy időben Magyarországon élt és dolgozott. A hagyomány szerint karácsonykor és húsvétkor fogyasztották, de manapság már a legtöbb cukrászdában találkozhatunk vele, szezontól függetlenül. A zserbót diós-kajszibarackos lekvárral elválasztott tésztarétegek alkotják, és az egészet egy réteg csokoládéval szokás bevonni.
Magyar desszertek - Szilvás gombóc
A szilvás gombóc némileg kilóg az eddig említett magyar desszertek soraiból, ugyanis fő hozzávalója (a szilván kívül persze) a burgonya, amelyből a tésztája készül. Ezt a tésztát töltik meg aztán mézédes szilvával, de ízlés szerint persze bármilyen más gyümölccsel is elkészíthető. Népszerű alternatívája például a túrógombóc.
Magyar desszertek - Bejgli
A bejgli valójában nem egy tisztán teljes mértékben magyar recept, de ez senkit sem tart vissza attól, hogy minden karácsonykor készítsen belőle családjának. A bejgliket általában mákkal vagy dióval töltik meg, és minden országnak megvan a preferenciája. Hazánkban azonban rendszerint mindkettőből bőségesen készül karácsonykor, ami nem egy gyakori hagyomány Európában.
Magyar desszertek - Kürtőskalács
A kürtőskalácsot az egyik legrégebbi ilyen jellegű desszertnek tartják, receptje pedig már évszázadok óta létezik Magyarországon. Eredetileg Erdélyből származik, de még azokból az időkből, amikor Magyarországhoz tartozott. Számos magyar szabadtéri rendezvényen találkozhatunk vele, ahol bódék is helyet kapnak, legyen szó vidéki, vagy városi eseményekről. A kürtőskalács tésztáját megsütik, illetve cukorral, fahéjjal vagy más édességekkel vonják be. Az eredmény egy kívül kemény, belül puha, ropogós, ízletes finomság!
