Magyarország nem csak feltalálóiról, a pálinkáról és a fürdőiről híres. Nemzetünk fennállása során számos hihetetlenül tehetséges művészt kapott tőlünk a világ, akik különféle médiumokon keresztül fejezték ki mindazt, amit elméjük és szívük diktált nekik. Ennek köszönhetően megannyi magyar alkotás született, amelyekre a mai napig méltán lehetünk büszkék. Habár az összes magyar művész felsorolása lehetetlen lenne, most kiemelnénk néhányat, akiknek a neve többször kellene, hogy elhangozzon a hétköznapok során!
Munkácsy Mihály
Munkácsy Mihály a hétköznapi pillanatokat ábrázoló képeiről vált híressé. A művész 1844-ben született, karrierje első szakaszait pedig a mai főváros pesti oldalán töltötte. Később a Bécsi Egyetemen próbált szerencsét, amelyet egy Németországban töltött időszak követett. 1867-ben aztán Párizsba érkezett, munkáját pedig nagyban befolyásolták az itteni élményei.
Alkotásaiban gyakran jelenik meg a magyar parasztság. „Siralomház” nevet viselő festménye volt az, amelyet legfontosabb művének tartanak. A kép egy fiatal férfit ábrázol, aki éppen kivégzését várja.
Brassaï
Az eredetileg Halász Gyulaként született Brassaï egy magyar-francia művész volt, aki még az akkoriban Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Brassóban, 1899-ben, sikereit igazán azonban csak Párizsban érte el.
Magyarországi és berlini szépművészeti tanulmányait követően a francia fővárosba költözött (1924-ben), ahol a festőművészet és szobrászat után a fényképészet iránt kezdett el érdeklődni. Első fotógyűjteménye 1933-ban jelent meg a Paris de Nuit című könyvben. Brassaï-t az utcai fényképészet egyik úttörőjeként tartják számon.
Anna Margit
A magyar-zsidó származású festőnő munkáját férje, a szintén művész Ámos Imre, és Marc Chagall befolyásolták. Az 1913-as születésű Anna alkotásaiban fontos szerepet játszott zsidó származása, neme és szegénysége is. Férje 1944-ben halt meg egy koncentrációs táborban, ami melankolikus szájízt kölcsönzött későbbi muinkáinak.
Victor Vasarely
A nemzetközileg csak Victor Vasarely néven ismert Vásárhelyi Győző az 50-es és 60-as évek op-art mozgalmának egyik legfontosabb alakja volt. Legismertebb műve az 1937-es „Zebra”.
Vásárhelyi 1906-ban született, és eredetileg Magyarországon igyekezett karriert felépíteni magának, mielőtt 1930-ban Párizsba költözött volna. Itt kezdte el felfedezni igazán az op-art irányzatot, alkotásaival pedig Franciaországban is hírnevet szerzett magának.
Kovács Margit
A keramikus és szobrász Kovács Margit 1902-ben született, Győrben. Tanulmányait Budapesten, Bécsben és Münchenben végezte, amelyek során a keramika és a szobrászat iránt kezdett érdeklődni.
Műveiben a magyar népi és vallási témák jelennek meg, így talán nem is csoda, hogy több alkotása is magyar templomokban tekinthető meg. Élete során mind az ország határain belül, mind pedig azokon kívül is kimagasló hírnévre tett szert.
Marton Ervin
A budapesti születésű fényképész magyarországi munkásságát követően élete 20-as éveiben Párizsba költözött. Marton azonban nem csupán portréiról és a párizsi hétköznapokat ábrázoló utcai fényképeiről híres – a fényképész a második világháború során részt vett a franciák náci hatalommal szembeni ellenállásában is. Több zsidónak is segített elmenekülni a náci üldözés elől.
Csontváry Kosztka Tivadar
A XX. század első részében aktív avant-garde mozgalom Csontváryjának munkásságát nem kimondottan értékelték élete során. Posztimpresszionista és expresszionista alkotásai Nyugat-Európában váltak híressé, de hazájában kevesen álltak ki művei mellett.
Közel egy évszázaddal 1919-es halála után, ma már a magyar művészetek egyik legfontosabb alakjának tartják, munkáit pedig a pécsi Csontváry Múzeumban őrzik.
