A ma csak Unicumként ismert ital elődjét még II. József udvari orvosa készítette el a császár számára, számos gyógynövény felhasználásával. Az ital annyira elnyerte a császár tetszését, hogy külön megjegyezte annak egyediségét – „Das ist ein Unicum!” – „Ez egyedülálló!”
Azonban a különleges keverék csak évtizedekkel később vált elérhetővé a nyilvánosság számára, amikor Zwack József (nem összetévesztendő II. József császárral) 1840-ben megnyitotta első üzemét a Marokkó-udvarban (a mai Erzsébet téren). A gyár rohamos gyarapodása miatt később költözni kényszerült, így került át először a „Két Szerecsen” utcára, majd végül 1892-ben mai helyére, a Soroksári utca 26. szám alá.
Itt található manapság a Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpont is, ahol a vendégek megismerkedhetnek a Zwack család és a különleges gyógynövényes likőr több mint 225 éves történetével. A múzeumban kiállított emléktárgyaknak, dokumentumoknak és fényképeknek köszönhetően nem csak a család történetét ismerhetjük meg a kezdetektől napjainkig, hanem betekintést nyerhetünk a magyar történelem legfontosabb pillanataiba is. A múzeumban található Európa egyik legnagyobb miniatűr üveg gyűjteménye is.
A gyárterület közepén álló különleges szeszfőzdét az eredetiről készült fényképek alapján rekonstruálták, és remekül visszaadja az 1800-as évek likőrgyári hangulatát. Az épületen belül szeszfőző gépek és az illatos gyógynövények nedveinek kinyerésére használt látható kerámiahordók láthatók.
Az Unicum a mai napig ebben a gyárban készült, természetesen már modernebb körülmények között. A receptben több mint 40 különböző fűszert és gyógynövényt használnak fel, amelyek a Kárpát-medencén kívül Kína, Marokkó, India, Indonézia, Sri Lanka, Nigéria, Amerika és Ausztrália területeiről kerülnek összeválogatásra. Ezeket a különleges hozzávalókat még mindig kézzel mérik ki, a legfontosabb növényeket pedig csak a Zwack család egyik tagja mérheti le. A következő oldalon folytatom!
A hozzávalókból kétféleképpen nyerhetők ki az ízek és az illatok: az egyik eljárást desztillációnak (lepárlás), a másikat pedig kivonatozásnak hívják. Az Unicum különlegességéről sokat elárul, hogy míg a legtöbb gyógynövényes likőrt csak alkohollal történő kivonatozással állítják elő, addig e magyar ital hozzávalóinak felét kivonatozással, a másik felét pedig lepárlással készítik elő.
A lepárlásra azért van szükség, mert bizonyos gyógynövényeknek így jön elő igazán az illatuk. A lepárláshoz használt eszközök lényegében az Unicum megszületése óta változatlanok maradtak. A kivonatozás kukoricaalkoholban történik, az Unicum pedig – többek között – ennek köszönheti jellegzetes intenzitását és gazdagságát.
A kivont és lepárolt gyógynövényeket fahordókban érlelik össze. A hordók tartalmát a lepárlásért felelős mester, illetve a Zwack család egyik tagja által vezetett ízlelő bizottság közösen ellenőrzik, az érlelési folyamat több szakaszában is.
Talán nem meglepő módon az érleléshez tölgyfahordókat használnak, ami jellegzetes ízt és illatot kölcsönöz a kész Unicumnak. Az Unicumot 1790-es megszületése óta mindig is tölgyfahordókban érlelték. A gyár látogatói idegenvezető kíséretében tekinthetik meg a 2500 négyzetméteres pincét, és kóstolhatnak bele az eredeti Unicumba, illetve a szilvás ízesítésű változatba is.
