A boldogkői vár, a hét okos tündér vára
Következzék akkor egy kicsit vidámabb legenda. A Zemplénben található a középkor egy ránk maradt darabkájaként a boldogkői vár. Nevének egészen különös a története. Élt egyszer a közeli Aszaló településen egy Bodó nevű öreg aszalómester. IV. Béla király, amikor a tatárok elől menekült, Bodótól kért segítséget, menedéket. Bodó erre olyan ruhába öltöztette, amit a jobbágyok viseltek, majd leküldte a picébe. Amikor a tatárok is elérték az öreg aszalómester portáját, ő süketnek és bolondnak tettette magát, a tatárok pedig viszonylag hamar ráuntak a félkegyelműnek tűnő öreg faggatására.
A király roppant hálás volt Bodónak, és birtokot ajándékozott neki, de volt egy feltétele: építenie kellett rá egy várat. Az öreg mester azonban nem tudta, hogyan építhetne fel egy ekkora várat, ám szerencsére a legkisebb lánya a hét közül, Mári kitalálta, mit tegyenek. Az volt az ötlet, hogy mind a hét lány nemes emberhez menjen férjhez, és csak azzal a feltétellel, ha a férj egy évig beszáll a vár építésének költségeibe. A vár hét év alatt fel is épült, nevét pedig IV. Bélának köszönheti, aki a következőket mondta: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”
A Fekete-kastély, amin átok ül
A Fekete-kastély átka nem puszta legendákon alapul, hanem nagyon is valós halálesetek kötődnek hozzá. Az épület Balatonedericsen található, Keszthely és Szigliget között, és mára már elkezdte visszahódítani a természet: elvadult park és a kastélyba betörő növényzet jellemzi. Már csak sejteni lehet, milyen is volt egykor, teljes pompájában. Annak idején a Nedeczky család építette a kastélyt, nevét egyesek szerint a feketére festett tetőről, mások szerint a fekete ajtókról és ablakokról kapta. Lássuk hát, mik történtek itt!
1912-ben történt, hogy a birtokon dolgozó gulyás beleszeretett a kastély szakácsnőjébe, és a szerelem annyira elvakította, hogy féltékenységében leszúrta a nőt. Kicsit kevesebb, mint két év eltelt, ekkor a kastély tulajdonosa, Nedeczky Jenő a 74. születésnapján öngyilkos lett.
Ezt követően egészen 1928-ig a kastély gazdái cserélődtek, kézről-kézre szállt a tulajdonjoga. Aztán 1928-ban Vági Jenő ügyvéd költözött be a feleségével. Nem sokkal ezután kiderült, hogy a nőnek viszonya van a helyi kútásóval, Jenő pedig nem tudta ezt feldolgozni, és önkezűleg véget vetett szenvedéseinek. Itt azonban még nincs vége, ugyanis az özvegy hamarosan ráunt a kútásóra és helyette inkább egy földbirtokossal kezdett viszonyt. Az elhagyott kútásó ugyancsak sajátkezűleg végzett magával. A nőt ekkortájt már „fekete özvegyként” emlegették, azonban a sorsa neki is beteljesedett. A földbirtokosról, akibe beleszeretett, kiderült, hogy nem csak, hogy nem földbirtokos, de körözött csaló, és tizenhárom házasság melletti házassággal vádolják. Természetesen felélte az özvegy vagyonát, így ő nem tudta tovább fenntartani a kastélyt és kiköltözött.
A második világháború során egy kettősügynök élt a kastélyban; papíron a németeknek, valójában azonban a szovjeteknek és az angoloknak szerzett információkat. Azonban 1945-ben leleplezték, így ő is az öngyilkosság mellett döntött. A kastély ezt követően megint kézről-kézre járt, mindenféle konspirációk és csalások színhelye volt. Bár ma már a romos épület csak sejteti egykori szépségét, még mindig beleborzong az ember, ha belegondol, mi minden történt itt.
