Ez egy olyan statisztikai adat, amit minden magyarnak tudnia kellene, azonban mégis igen kevesen tudják a pontos számot. Most összefoglaltuk az összes magyar Nobel-díjat és tulajdonosát!
Még mielőtt belevágunk, kíváncsiak vagyunk, hogy hányan tudják a pontos számot. Tehát tippelj!
Hány magyar vonatkozású Nobel-díjasunk van?
Eddigi szavazatok száma: 18
A szavazás lezárult.
Nos, ez egy nehéz kérdés volt, mivel attól függ, honnan nézzük a számokat. Mivel a kérdésünk az volt, hogy hány magyar vonatkozású Nobel-díjat számolhatunk meg, így a helyes válasz a 15. Azonban, ha úgy nézzük, hogy kik voltak a ténylegesen magyar Nobel-díjasok, akkor a 2 is jó válasz. Viszont, a 9-el sem lőttél mellé, hiszen ebben már azok is benne vannak, akik Magyarországon születtek, azonban emigráltak és külföldön kapták meg Nobel-díjukat. Szóval bármelyiket tippelted, – kivéve a 7-et – igazad volt. De lássuk pontosan, hogy kik és miért kaptak Nobel-díjat!
Az igazi magyar Nobel-díjasok
Azokat, akiket valóban magyarnak tekintünk, hiszen itt éltek, itt folytatták munkásságukat és díjazott munkásságuk itteni tevékenyésgükhöz kötődik 2 személy. Őket bizonyára mindenki ismeri.
Szentgyörgyi Albert (1893, Budapest – 1986, Woods Hole, USA) az egyik, aki a C-vitamin felfedezéséért kapta a legrangosabb tudományi elismerést Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjként 1937-ben. A pontos indoklás a díjért így hangzott: „for his discoveries in connection with the biological combustion processes, with special reference to vitamin C and the catalysis of fumaric acid” („a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”).
Kertész Imre (1929, Budapest – 2016, Budapest) pedig a másik magyar Nobel-díjasunk, aki Irodalmi Nobel-díjban részesült 2002-ben írói munkássága miatt. Amiért megkapta a legrangosabb díjat pedig: „for writing that upholds the fragile experience of the individual against the barbaric arbitrariness of history” („írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”).