A vonatozás sosem esik ki a divatból, és a 20. században olyan magyar tervezésű mozdonyok gördültek le a gyártósorokról, amelyek megkönnyítették és megszépítették az utazni vágyók, valamint a mozdonykezelők életét egyaránt. Máig a csodájukra járhatunk!
MÁV 424 – Bivaly
A 424-es Bivaly vitathatatlanul a hazánkbéli gőzmozdonygyártás leghíresebb mozdonya. Gyártásukért a Magyar Királyi Állam Vas-, Acél-, és Gépgyárak felelős, s habár a tesztelésekre szánt szerelvényeket már 1918-ban a sínekre bocsátották, ezek finomítást igényeltek, valamint hazánk anyagi nehézségekkel is küszködött az I. világháborút követően, ezért csak 1924 után kezdődött meg a nagyobb számban történő gyártásuk. A Bivaly becenevet nem véletlenül kapták a mozdonyok, elvégre a szívósságuk és kitartóságuk, a kis országunkban kultikus állatnak számító, bivalyokéhoz hasonlatos. Az elkészült 514 példányból 365-öt a MÁV megrendeléseként jegyeztek fel, a maradék 149 darab a háborús jóvátétel szerepet töltötte be. Nurmi néven is emlegetik a gőzmozdonyokat, ezt a finn származású Paavo Nurmi-ról kapták, aki a világ legjobb közép-, és hosszútávfutója volt az 1920-as években, s ugyanúgy robogott, szuszogott, akárcsak a mi fekte gőzszerelvényeink. A Bivaly 1984-ig szolgált a MÁV kötelékein belül, habár kettő darab a mai napig is járja a síneket, de csupán nosztalgia célból. A Bivaly 100 km/h-val megy hivatalosan, azonban ennél többet is képes kihozni magából. Körülbelül 250 km-t tud megtenni, amennyiben a szerkocsija tele van, ez azt jelenti, hogy 9 tonnányit szenet szállít magával a járgány.
MÁV V63 – Gigant
A V63-mas sorozat nem véletlenül kapta ezt a becenevet, elvégre egy igazán szép méretekkel rendelkező villamosmozdonyról beszélünk. A külsőjének kialakítása többek között annak köszönhető, hogy az 1970-es években a kerekded formák kiestek a divatból, s helyüket a szögletes dizájn vette át. A megrendelésének célja nem más volt, minthogy a Magyar Államvasutak olyan szerelvényt óhajtott magáénak tudni, aminek a teherbírása meglehetősen nagy. A Ganz MÁVAG, valamint a Ganz Villamossági Művek le is gyártottak kettő prototípust, ezek 1973-ra készültek el. A két cégtől egy-egy tervezőt bíztak meg a feladat ellátásával, a MÁVAG részéről ő volt Budavári István, a Villamossági Művektől pedig Simon Károly. Ebben az időszakban a magyar valuta kevésnek számított, így a nyugati gyártmányú, korszerű mozdonyok megvásárlása nem volt a lehetőségek között. Mivel formatervezése tökéletesen passzolt az akkori elvárásokhoz, így a Budapesti Nemzetközi Vásáron első helyezett díjat nyert a kategórián belül. A teljesítményük elérte a 3600 KW-ot, ez lóerőbe átszámolva 5000-et jelent, ami azt jelentette, hogy akár 2000 tonnányi súlyt is képesek voltak maguk mögött húzni. Megterhelés alatt 160 km/h órával voltak képesek haladni, azonban szabad futásban egy Gigant tartja a sebességrekordot a mai napig, hivatalosan 197km/h-val. Jelenleg is használatban vannak a MÁV-nál, a mozdonyvezetők szeretik a kényelmessége, strapabírósága, csendessége, rugalmassága miatt.
Hogyha kedveled ezeket a régi vonattípusokat, akkor lapozz a következő oldalra, ahol a cikkünk folytatódik, és további két mozdonnyal találkozhatsz!
Forrás: Fortepan / Erky-Nagy Tibor
