A Szovjetunióval történő együttműködés hatásai a magyar légiforgalomra
A Szovjetunióval tárgyalások kezdődtek 1945-ben, ezek kiterjedtek a gazdasági együttműködésre is, így a légiforgalom kérdése egyaránt a terítékre került. A MALERT még jogi alapon egy működő vállalkozás volt 1946-ban, azonban már megalapult ezévben a MASZOVLET-et, amely a hazai kincstár és az oroszok közreműködésének eredménye lett. A MALERT dolgozóinak felajánlották, hogy átléphetnek az újonnan megalkotott légitársasághoz, valamint a régebbi MALERT berendezéseket ugyanúgy átvették, kiegészítve azokat az újdonsült, szovjet támogatásnak köszönhető felszerelésekkel. A belföldi légiforgalom újjászervezése létfontosságú volt, hiszen a gazdaságot helyre kellett billenteni, ámde a vasutak és közutak nagy részei igencsak megviselt állapotban léteztek, hála a háborúnak. 1947-ben már létezett pécsi járat, debreceni, majd miskolci úgyszintén, s mivel az emberek repülési igényei nőttek, ezért 1951-re a fentebb említettekhez betársult Békéscsaba, Nyíregyháza, és Zalaegerszeg. 1947-től a nemzetközi repülés szintúgy erőre kapott, egy évvel később már 36 külföldi járat indult a világ pontjaira, például még a görög polgárháború sérültjeit is mentették, akik azután hazánkban részesültek orvosi kezelésben. 1950-től már Ferihegy volt a központi repülőtere a MASZOVLET-nek. A vállalat megszűnését 1954. november 25-ére datáljuk.
Megalakul a MALÉV, a leghosszabb ideig működő magyar légitársaság
A MASZOVLET megszűnését az okozta, miszerint a szovjetek megállapodtak abban a magyar kormánnyal, hogy minden vegyes vállalatot elhagynak, a részvényeket pedig áthelyezik országunk irányításának kezébe. Ekképpen jöhetett létre 1954. november 26-án a Magyar Légiforgalmi Vállalat, egyszerűbb néven a MALÉV. Szerencsés helyzetben találták magukat, ugyanis egyáltalán nem kellett a zéróról indítaniuk mindent, a MASZOVLET örökösévé váltak, a múltbéli cég pedig jó szervezettséget és technológiát hagyott az újdonsült szervezetre. A műszaki ágazatban tevékenykedő szakemberek és pilóták szintén megállták a helyüket, a belföldi járatoknak köszönhetően megtanulták ügyesen kezelni az akkori utasszállító repülőgépeket. Újféle repülési ágazatok táptalajai jöttek létre, példának okáért a mezőgazdasági repülésé, az egészségügyi repüléssé, vagy az alkalmi taxirepülésé. Sajnos a nyugati légitársaságok nem igazán voltak érdekeltek Magyarországot illetően, ezért nehézkesen indult be a külföldre történő repülés, ez alól csupán a Hollandiában székelő KLM repülőforgalmi társaság képezett kivételt. Az első jelentős járat a Nyugat felé 1956 júliusában nyitott, és Bécsbe irányult.
Forrás: Fortepan / Bauer Sándor - Fortepan / MHSZ
