Márton-nap alkalmával nem hiányozhatnak az asztalainkról a libafinomságok és az új borok, hiszen november 11-e az adventi böjt előtti utolsó nap, amikor még szabad degeszre enni magad a finomságokkal. De milyen hagyományaink is fűződnek ehhez a naphoz, és mit is ünneplünk Márton-napon?
Márton-napi hagyományaink és a Márton-nap története
Márton-napjához rengeteg népszokásunk köthető, amiket érdemes megismerni, hogy miért is nem hiányozhatott a hagyományos libafogás és az újbor egy háztartás asztaláról sem november 11-én. Ismerjük meg a Márton-nap történetét és eredetét, valamint elevenítsük fel az ehhez a naphoz tartozó hagyományainkat és népszokásainkat Szent Márton-napjához közeledtével.
A Márton-nap eredete
Márton-napját Szent Mártonhoz köthetjük, aki 316 táján született Pannóniában és 397-ben hunyt el. Szent Márton volt a magyar kereszténység bölcsője, az ő tiszteletére épült a pannonhalmi bencés apátság, ahol a hiedelmek szerint született.
Márton egy katona volt, aki az első szentként tisztelt hitvallónk és az első olyan szent, aki nem vértanú. Története az Úr hívásához kötődik, amikor is ő kérte elbocsátását. Azonban ezt a tettét a császár gyávaságnak tekintette, amelyre a legenda szerint Márton így válaszolt: „Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hitnek, hát holnap majd védtelenül odaállok a csatasor elé, és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen.” Így is történt. Így vált ő az egyik leghíresebb védelmező szentünké, még Szent István is őt tartotta a legnagyobb védőszentnek.
Szent Mártonhoz rengeteg históriát köthetünk, fiatalkorát történetek mesélik és élete során számos csodát és gyógyulást munkájának ismertek el. De hogyan is kapcsolódnak a ludak Szent Mártonhoz?
Szent Márton és a libák
Mártont 371-ben Tours püspökévé választották, ám ő tiltakozott a megválasztása ellen, ezért a ludak óljában talált menedékre, ahol próbált elbújni a püspökké választás elől. Azonban a legenda szerint a ludak elárulták a gágogásukkal, így végül kénytelen volt elvállalni a püspökséget. Szent Márton fontos hittérítő munkát végzett, a környező pogány falvak nagy részét megtérítette.
Szent Márton és az újbor
Szent Márton személye és az újbor összekapcsolása már sokfelé elterjedt a magyar nyelvterületeken, hiszen Márton napjára általában megforr az újbor. Mivel ezen a napon kóstolták, ezért jött létre a mondás, miszerint: „A bornak Szent Márton a bírája!”. A hagyomány szerint a november 11-én felszolgált újbor vagy másnéven Libás-bornak még gyógyító hatása is volt.
A középkori hagyomány szerint Márton tours-i sírjától a kenyér és bor elfogyasztása után a lázbetegek és az ördöngösök gyógyultan távoztak.
Szent Mártonhoz kapcsolhatjuk még a Nagypoharú Szent Márton kifejezést, amely a búcsúnapján elfogyasztott mártonborra utal.
Szent Márton-napi népszokásaink és hagyományaink
Különösen sok Márton-naphoz kapcsolódó babonát és néphagyományt köthetünk, egyaránt pogány és keresztény oldalról.
Ilyen hagyomány a Márton-napi időjárási megfigyelések.
- A hagyomány szerint, hogyha Márton napján havazott, akkor latyakos, enyhe télre lehet számítani. Ilyenkor azt mondták: Eljött Márton fehér lovon!
- Ha pedig nem fagyott november 11-én, akkor viszont kemény és fagyos télre számítottak, vagyis Eljött Márton barna lovon.
- A néphagyományok szerint a Márton-napi eső sem jelent jót, mert akkor rendszerint fagy, majd szárazság következik.
- „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél” - szól a népi bölcsesség.
- Egy másik mondás szerint, "Ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál".
- Ha viszont jó az idő Márton napján, nagyon hideg lesz a tél. Az e napi szép időt, Szent Márton nyaraként is emlegetik Baranyában.
- „Ha a Márton napja ködös, zűrzavaros tél lészen, ha peniglen hideg, száraz tél.
- Galgamácsán úgy tartják, hogy a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. Márton napján „Ha tisztába mégyen le a Nap, kemény tél, ha homályba, lágy tél lészen.
- A borászok úgy tartják, hogyha Márton napján még zöld a szőlő levele, akkor enyhe lesz a telünk, Csallóközben pedig a Márton-napi havazás további harminc napig tartó havazást ígér.
Az időjós libacsont
A Márton-napi lakoma során a sült liba mellcsontjából az időjárásra is szoktak jósolni egyes népszokásokban. A hagyomány szerint meg kell vizsgálni a csontot, hogy megjósoljuk milyen időnk lesz az idei télen. Hogyha a liba csontja barna és rövid, akkor sáros és esős lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor bőven lesz havazás.
A csontokat ki szokták tenni a tornácra, és a mellcsonton keresztül szokás nézni a naplementét. Ugyanis, ha a nap felhőkön keresztül megy le, akkor a tél lágy lesz, ha pedig az ég tiszta, akkor kemény lesz a tél.
A megnyugtató babona
A népi hiedelem szerint, aki Márton napján lesz spicces a bortól, azt elkerüli a fej- és gyomorfájdalom a jövő évben, s közérzete is kifogástalan lesz!
Tilos a házimunka!
Szent Márton napja a babona szerint gonoszjáró nap is egyben, amikoris az asszonyoknak tilos dolgozniuk, legfőképpen mosni és ruhát szárítani nem szabad, mert az dögvészt okozna a marhák között.
Márton-napi éjszakai álom
Aki november 11-én éjjel álmodik, a hiedelmek szerint boldog lesz a következő évben.
Lámpás felvonulások hagyománya
Márton-nap alkalmával sokfelé elterjedt, hogy lámpás és fáklyás felvonulást szerveznek. Leginkább a holland és a német területeken, de Magyarországon is van ahol tüzet gyújtanak, vagy a leszálló sötétben lampionokkal sétálnak végig a főúton.
