(Kép forrása: Wikipédia)
Parádfürdő – Ilona-völgyi vízesés
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a lillafüredi vízesésmagasabb nála. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre. Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. 6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. A Mátra ezen részén lévő hegyek mintegy 40 millió évvel ezelőtt az eocén korban lezajlott vulkáni működés során keletkeztek. A vulkáni kőzetek megszilárdulása után ércképző elemeket (réz, ólom, cink, arany, ezüst) tartalmazó oldatok járták át a kőzetek repedéseit, üregeit, ahol aztán megszilárdulva érctelepek alkottak. Ezeket kutató, harántoló vágatok, tárók találhatóak itt a környéken, Parádfürdőn és Recsken.
Tuzson Arborétum
A Tuzson Arborétum a Mátralába nyugati peremén található, Tar községtől mintegy 4,5 km-nyire, a Csevice-forrástól 2 km-re. A mintegy 3,5 ha területű park nevét alapítójáról, Tuzson János botanikusról kapta. Tuzson János 1925-ben vásárolta meg a fenyvespusztai erdőbirtokot, ahol egyebek közt néhány kisebb díszfa is állt. Ezt az Erzsébet-ligetnek nevezett együttest feltehetőleg 1898-ban ültették, ugyanis abban az évben a Földművelésügyi Minisztérium ingyen adott facsemetéket Erzsébet királyné emlékére létesítendő ligetek telepítésére. Tuzson János az erdő letermelése után a területen elsősorban örökzöldeket telepített és szaporított, és ehhez a fákat földlabdásan hozatta távoli országokból. Egyéb biológiai kísérletekkel is próbálkozott – az utak, ösvények mentén díszlő rózsabokrok őseit például azért ültette, hogy rózsaolajat próbáljon előállítani. Emellett foglalkozott gyógynövények – elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) – termesztésével is. A második világháború után a terület az erdőgazdaság kezelésébe került. A szabad területek egy részén csemetekertet hoztak létre, más részét lucfenyővel, vörösfenyővel és szelídgesztenyével erdősítették.
Forrás: Wikipédia
