Ahogy egyre jobban áhítozunk a viszonylag hosszú tél utána melegre, úgy a jó idővel együtt érkezik hozzánk, az ebben az időszakban megszokottnak mondható áradási időszak is. Mára bejelentették, hogy a Tisza teljes Magyarországi szakaszán árad, mintegy 600 kilóméteres szakaszon. Teljes árvízvédelmi készültséget rendeltek el Magyarországon az érintett területeken és további szakaszokon is kell készülni a belvíz miatt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közölte: több mint 10 ezer hektárnyi terület van víz alatt már jelenleg.
A meteorológus előrejelzések és tájékoztatások szerint, hazánk térsége felett jelenleg egy magassági hidegteknő terül el, mely lassan halad csak keleti irányba. Ennek eredményeképpen egy sokkal szárazabb és hidegebb légáramlat érkezik észak nyugat felől. A hét további részére igen nagy mennyiségű csapadékhullást jeleznek a Felső-Tisza vízgyűjtőterületeinél, ahol erős ciklonális csapadéktevékenység van kialakulóban.
Érdekes tény, hogy a múlt hét hétfőn ünnepelték az 1979-es szegedi árvíz évfordulóját. A mai napon, a Víz Világnapját ünnepeljük. Ezek a dátumok szép keretbe foglalják a héten a híradókban és portálokon visszhangzó Tisza szakaszán történő áradásokat és a vele járó hatalmas ár- és belvízvédelmi készültségeket.
Emlékezzünk a szegedi árvízre
Az árvíz hatalmas károkat okozott Szeged városában. Teljesen lerombolta és így alapjaiban változtatta meg a város képét. Az akkoriban rengeteg gond volt a Tisza egyenetlen folyásából fakadóan, így rendszeresen országgyűlési téma volt, és sok ember szorgalmazta, hogy a folyót mindenképpen szabályozni kell, ami meg is történt. Azonban az egyenetlen szabályozás miatt félő volt, hogy a Tisza ennek ellenére előbb utóbb ki fog önteni, ami igen nagy veszélyhelyzetnek tette ki Szeged városát. Mivel a folyó felső szakaszát gyorsfolyásúvá alakították, ám a dél-alföldi területek kanyargós medrében egyszerűen nem tudott lefolyni a víz, így előre láthatóvá vált, hogy a folyó előbb utóbb ki fog önteni a medréből.
A folyó legelőször Szegedtől 20 km-re törte át a védőgátakat, mielőtt elöntötte volna a várost. A pusztítás mértéke borzasztó volt. 5 ezer házból mindössze 265 maradt épen, valamint 150 ember halt meg az árvíz következtében. A város legnagyobb területe víz alá került, mintegy 36 200 holdnyi területet öntött el teljesen a víz és 140-150 körül számlált emberéletet követelt az akkoriban nagyjából 75 000 fő lakost számláló városban. A víz majd három nap után kezdett csak el apadni, amikor a szivattyúzások beindultak. Körülbelül 60 000 ember vált hajléktalanná a katasztrófában. A víz 186 napig volt uralkodója a városnak, melyet a víz eltűnte után számos nagyváros segítségével építettek újjá, ezek voltak London, Brüsszel, Párizs. Szeged ekkor kapta sugaras-körutas képét és nyerte el mai formáját, mely munkálatok majd 4 évbe teltek. Tiszteletük jeleként a szegediek az újonnan felépített körutakat a segítséget nyújtó városokról nevezték el, hogy mindig emlékül álljon segítségükért.
