Nagykörű
Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól 25 km-re északkeletre található. Megközelíthető rendszeres buszjárattal, illetve Fegyvernek felől komppal, vagy kerékpárral a Tisza-gáton. A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik.
A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.
A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév. Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.
Magyarpolány
Magyarpolány község Veszprém megyében, az Ajkai járásban. Magyarpolány a Balatontól 35 km-re, a Bakony délnyugati lejtőin elterülő, erdőkkel övezett, mintegy 1270 főt számláló, sváb település, ami a Polányi Hosszúhegy és a Kálvária-hegy közti völgyben, és ezek lejtőin helyezkedik el. Festői fekvését ezen hegyek, valamint a síkság találkozása adja.
Éghajlata, levegője különösen az asztmatikus betegségben szenvedőknek kedvez. A környék szép tájai gyalogosan vagy kerékpárral, kiépített túraútvonalakon bejárhatók. A faluban élénk kulturális élet folyik. Éves szinten kiemelkedő eseménynek számít a Passió. A Kálvária-hegy adja a természetes színterét a nemzetközi hírű Polányi Passiónak, amelyet 1993 óta minden évben bemutatnak a településen, az országban egyedüliként.
A régióban ilyen jellegű rendezvény nem ismert, ezért kuriozitásával kiegészíti mind Veszprém megye, mind a balatoni régió (40 km) turisztikai kínálatát. Az utóbbi években megnövekedett a külföldi látogatók száma is. A másik fő rendezvény a falu életében a polányi búcsú (hivatalos nevén Nemzetiségi Napok, Zenekari Fesztivál és Búcsú), tartalmas, színes programkínálattal. Hozzájárulnak a falu kulturális kínálatához a helyi művészek kiállításai, tárlatai is.
A település a családbarát turizmus jegyében, egész évben tartalmas, szervezett programokat kínál az ide látogatóknak. A településre érkező vendégeket az egyházi és népi művészet emlékei, szép természeti környezet, régi hangulatú parasztházak és vendégszerető házigazdák várják.
