Közeledik a Víz Világnapja, mely kapcsán egyre több szervezet hívja fel a figyelmet az ivóvíz készlet és Földünk vizeinek megóvására. Évek óta hangosak a média és világszervezetek híroldalai attól, hogy viszonylag belátható éven belül a világ nagy része vízhiánnyal fog küzdeni. Rengeteg kutatóintézet és szakember foglalkozik azzal a problémával, hogyan tudná az emberiség megóvni magát a talán legnagyobb fenyegetést jelentő gonddal, az ivóvizünk hosszútávú biztosításával.
A Massachusettsi Műszaki egyetem felmérése szerint az emberiség 9 billió köbméternyi vízet használ el évente. A túlnépesedés ebből a szempontból is hatalmas problémákat vet fel, mivel ez a mennyiségű vízfelhasználás a népesség szám növekedésével párhuzamosan nő és nőni fog a jövőben. Szépen lassan hatalmas verseny fog zajlani a világ országai között a víz nagyhatalom címért és ez a természeti erőforrás, mely létfontosságú hozzávalója a földi élethez igen nehezen pótolható. Azonban a szakemberek arra keresik a választ, hogyan tudná az emberiség saját maga pótolni ezt a fogyóban lévő természeti elemet.
A gleccserek őrzik a titkot
A föld édesvízkészletének legnagyobb részét a gleccserek rejtik magukban, ami azt jelenti, hogy 15-ször több iható vizet tárolnak el magukban, mint a tavak és folyók együttvéve. Azonban a globáis felmelegedéssel együtt a világ gleccserei folyamatosan szugorodnak és a bnnük rejlő értékes ivóvíz ezáltal a tengerekbe, óceánokba és folyókba vesznek, mellyek az emberiség is értékes ivóvízet veszit el.
Ennek érdekében egy indiai mérnök, Chewang Norphel, hétköznapi mérnök egy olyan megoldást dolgozott ki Ladakh városában, ahol élt, mely megoldást jelenthet az emberiség ivóvíz problémájára. Norphel úgynevezett, mesterséges gleccsert hozott létre, mely rendkívül hasznosnak bizonyult a városnak. Ladakh városa a Himalája tartományába esik, ahol a gleccserekből kiolvadó vizet Norphel korongokra terelte, ahol a hidegben megfagyhatott, ezzel létrehozva egy mesterséges gleccsert. Az így eltárolt vizet, város lakói felhasználhatták a szárazabb nyári hónapok alatt. Norphel 15 ilyen gleccsert hozott létre, melyek közül a legnagyobb 305 méter hosszú, 46 méter széles és 1,2 méter mély, ami a faluban lakó 700 embernek tudja biztosítani a vízellátását.
Zuhany víz nélkül
Ludwick Marishane, egy akkor 17 éves gimnazista egyik napon barátaival napozott, amikor az az ötlete támadt, hogy milyen jó ötlet lenne, ha lenne egy olyan krém, melyet az ember magára ken és nem is kell fürdeni. Az ötlet annyira jónak bizonyult, hogy az addigra már egyetemista Ludwick 2011-ben feltalálta és megalkotta a DryBath elnevezésre hallgató fürdőgélt.
A fürdőgél működési alapja elég hasonló a kézfertőtlenítőhöz, de ez illatsemleges, és egy olyan biológiailag felszívódó réteget képez a bőrön ami tisztítja és hidratálja azt. Ennek az eszköznek a segítségével egy ember átlagosan napi 40-80 liter vízet takaríthat meg, ami éves szinten akár több ezer liter víz is lehet.
