Nagyszerű eredmények, amelyeket a Pannival értek el
A Panni törperobogó egyik nagy tette az volt, amikor dr. Zsebők Zoltánné, egy budapesti tanárnő, aki nem mellesleg az MHS Motorklub vezetője volt, 1960 nyarán egy 3400 km-es utazásra indult a motorkerékpárral. Ez bizonyította a Panni nagyszerű állóképességét, hiszen a hölgy Ausztrián, Németországon, valamint Svájcon keresztül utazott kétkeréken úgy, hogy mindvégig minimum 30 kg pluszterhelést adott a járgánynak. A robogó oldalán ott díszelgett a magyar nemzeti zászló, és a nagy útvonal folyamán csupán két alkalommal kellet kipufogót tisztítani, valamint párszor karburátort takarítani. Ilyen érdemi esemény volt még 1962 nyara, amikor Kárpáti Gyula bőrdíszműves, Galaczi Endre technikumi diák, s harmadikként Szendey Zsolt gimnáziumi tanuló, szintén fejenként 30 kg körüli súllyal a sajátjukon kívül, átszelték Erdélyt. Egészen a Fekete-tengerig tartott a kerekeken gördülő kiruccanásuk, ami azt jelentette, hogy 3000 km-t robogtak előre három héten keresztül. A Panni motorok azonban többféle felhasználási lehetőségre is alkalmasak voltak, mintsem hogy csakis két keréken guruljanak. 1958-ban háromkerekű rokkantkocsit terveztek a motorjukkal, ennek a konstrukciónak a Jármű és Alkatrész KTSZ volt a kivitelezője. Irányításához csupán a kezekre volt szükség.
A gyártási sorokról történő lekerülés
Akárcsak a Berva elnevezésű, moped kategóriába tartozó társának, a Panninak is az lett a sorsa, hogy 1962-ben, január első napján megszüntették a gyártását. Az indok a gazdaságtalanság volt, valamint a jövőbeli átszakosodás a KGST-gyártásra. Az árengedménnyel OTP-hitelre kiárusított törperobogók 40 százalék készpénzbefizetés után megvásárolhatók voltak. A Panni utód nélkül maradt, helyét majd 1965-ben vette át a Simson Schwalbe robogó, amely kétüléses volt, s az ugyanezen évben forgalomba került Jawa Ideal, amely szintúgy kétülésesnek készült. Hiába volt ez újítás, a személyszállítást nem engedélyezték rajtuk, arról nem is beszélve, hogy sokkal több pénzbe kerültek, mint korábban a Panni. A Panni mellett szólt volna még az az érv is, miszerint igencsak sok helyre elkerült exportáru gyanánt, Egyiptomba, Jugoszláviába, Belgiumba, Burmába, s még Norvégiába is. Sajnos azonban ezek a külföldi szállítmányok nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, 1959 júliusában például a belgiumi exportból 25 darabot vissza kellett vennie a Pannonia Külkereskedelmi Vállalatnak. Szomorú végzetére azért talán mégsem szolgált rá hibái ellenére, és sajnos elmondható, hogy a kismotorgyártás befejezésével vette kezdetét a magyar motorgyártás felszámolása.
Forrás: Agatity Lajos restaurátor fotói
