1953-ban a Pannonia volt az első motorkerékpár, amelyet a Csepeli Motorkerékpárgyár gyártott. Ez a vállalat alig több mint huszonöt évig létezett. Mivel a járműves korszakban sokak számára gyakran ez volt az egyetlen elérhető motoros hordozható eszköz, a mai napig népszerű maradt.
Motorkerékpár gyár
1953-ban a Pannonia volt az első motorkerékpár, amelyet a Csepeli Motorkerékpárgyár gyártott. Ez a vállalat alig több mint huszonöt évig létezett. Mivel a járműves korszakban sokak számára gyakran ez volt az egyetlen elérhető motoros hordozható eszköz, a mai napig népszerű maradt.
Az 1953-ban létrehozott Pannónia lehetővé tette az országos szinten is megfelelő volumenű gyártást. Csehszlovákiában 1955-ben 100 000, az NDK-ban 70 000, Lengyelországban pedig 30 000 motorkerékpár volt. A Szovjetunió akkori termelése, amely mindössze negyedmillió darabot tett ki, kétségtelenül egészen más súlycsoportba tartozott, de még így is csekély számnak kell tekinteni az ott gyártott 16 500 darabot.
Eladása
Íme egy statisztika abból a korszakból, hogy segítsen megérteni a helyzetet: 1955-ben a hazai piacnak 36 000 motorkerékpár- és robogóalkatrészre volt szüksége. Csepelen 1955-ben 13.390 motort gyártottak, ebből 6747-et exportáltak.
A Pannonia TLT kezdetben 1955 végén került a címlapokra. A hozzáadott T a mellékelt Lancbura bólintásként szolgált, amely a mellékelt Lancbura volt. A lengőkaros egység, egy hatnordós szerkezet, jelentősen megnövelte a sáv élettartamát. Bogati Péter rendkívüli zenei szerkezete gondos beépítést és jelentős mennyiségű anyagot igényelt. Később, amikor a 6nk6lity jelentősége megnőtt, ez gondot okozott.
Sportsiker
Az 1956-os év a csepeli motorkerékpár-ipar legnagyobb sportsikerét jelentette. A Mogiirt kereskedés6 két magyar versenymotort indított a Bol d'Or versenyen, a 24 franciaországi verseny egyikén, a 250 köbcentiméteres kategóriában. A kettes kategóriában Kurucz György-Janos Kurucz és Reis János diadalmaskodott, a harmadik helyen Cserkuti-Sztics László László végzett. A topcsapat a negyedik helyen végzett az összesítésben.
A motoros szakosztály nevét 1956 októberében hivatalosan is Csepel Motoros Szakosztályra változtatták, a csapat új neve pedig Csepel Vasas és Femmiuvek lett.
A Pannónia gyártása a gyárban gyorsan növekedett: 1956-ban 11 258, 1957-ben 13 000, 1958-ban pedig több mint 17 000 darab készült.
A TLT-n 1957-ben több minimális változtatást végeztek, többek között műszerfalas sebességmérővel, karosszériával és szerszámosládával, fehér karosszériajelzéssel stb. egészítették ki.
Csepeli Motorkerékpár és a Nagytemegárugyár
1958-ban összeolvadt a Csepeli Motorkerékpár gyár és a Nagytemegárugyár. Ezzel nem csupán a gyártási volumen megnövelésére nyílott mód, de a Tünde robogónak is ez a lépés készítette elő a terepek Az '50-es évek végére Nyugat-Európában jelentősen lanyhult a motorkerékpárok iránti kereslet, ám a szocialista blokk országaiban éppen ellenkező tendencia érvényesült.
Az ok roppant prózai volt: nehéz volt autóhoz jut., ezért aki csak tehette, motoros kétkerekút vásárolt. A legnagyobb felvevőpiac természetesen a Szovjet.. volt. A Pannonia szovjet exportja először .1980-1965 közötti iitévea tervperiódusban valóault meg. ATI tipusjelzésű Pannonig volt . első, amely meghódította a szovjet piacok Ez az 19111-ben bemutatott modell a TLT modernizált változata volt: előszór 1958-ban jött a TLF, majd '59-ben a TLF 250.9, '613-ban a TLF 250160, végii11961-ben a TI. A leglényegesebb változás, hogy a motor teljesítményét II, majd 14 lóerőre növelték. Megjelent a mágnesgyújtás, majd a dinamós kivitel is. Lecserélték a hátsó lámpát G. A TI egészen 1984-ig maradt gyártásba.
A TLF fejlesztésével párhuzamosan elkészült a Pannonig „csúcsmodellje", a TLB, amelynél a B a burkolat szóra utalt. A burkolat közelebb vitte a ni.orkerékpárt azautókhoz, igy . emberek a vágyott jármőköz hasonló szerkezetre pattauhattak. Ama karosszéria beburkolása nem feledtette azt a tényt, hogy esőben motoros és utasa ugyanúgy bőrig ázott, mint korábban. Míg a TLF Moszkvában, addig a TLB Lipcsében debütált. Ez is mutatjá hogy a Paunonia működésében továbbra is kulcsfontosságú volt . export._
Kezdetben az új típust "burkolt Pannónia TLT 250-es. megjelöléssel emktik a gyári iratok, s 1958, majd 1959 lett a bemutatásra kir.. időpont. Végii11960 nyarán vették gyártásba. Kétféle kivitel készét, az NDK-ba kizárólag dinamós, akkumulátorgyújtásos, belföldre szinte kizárólag mágnesgyújtásos. Az elsó széria még peremezés málkéi sárvédővel, nem állítható rugóstaggal jelent meg, a dúsítókar pedig a jobb oldali kormánymarkolat mellett, felül volt. Később a sárvédő formája változott bevezették a terheléshez állítható rugástagol, és 1961 derekán a dúsítókar a bal oldali markolat mellé, alá került.
A háttérben
1982. július 5-én elkészült a 250,000. motorkerékpár. Ekkor már süllyesztőbe kerültek az olyan tipusnevek, mint a TLF vagy a TI.. A TLF utóda a korábban emlegetett TI, míg a TLB-é a T3, illetve a T4 lett. Eközben a .erkeszták részleg munkatársai különböző előremutató prototipusold,a1 próbált., meg . egyre idősebb 250-es konstrukciót valahogy életben tartani. 1984-től a TI helyére a T5 lépett, mint alaptípus. E motor leglényegesebb újdonsága . erősebb, 16Ióerős erőforrás. Tíz éven át ez a motor biztosította a Motorkerékpárgyár túlélését- ugyanis e. volt hajlandó nagyobb tételben átvereti a szovjet fél. A T5-ből számtalan változat készült, amelyeket . exportpiacokon T6, T7 és T8 néven árusítottak.
A háttérben viszont mélyreható változások készülődtek. 1962-ben a Kohó- és Gépipari Minis.érium illetékesei kiadták utasítán egy kéthengeres, „világszínvonalú" motor kifejlesztésére. ,,A személygépkocsi-ipar rohamos fejlődéséből eredő konkurencia a motorkerékpár-...égletet csökkentette, s a gyártás.at megtartó .orkerékpárgyárakat a múltban el sem képzelhető konstrukciók kifejlesztésére kényszerítette" A döntéstől . első szériamodellek elkészítéséig hat év telt el.
Típusok
Mivel a P20 piacra dobása egyre csúszott, elkészült egy átmeneti típus, amely a T5 és a P20 „legjobb" tulMdonságait ötvözte. Ez lett a 210, amely a 920 benzintartályát és módositott első Mláját, s a T5 új hengerrel ellátott motorját kapta. A modell jellemzője lett a széles bordázatú, öntöttvas henger,. ugyancsak .éles hord...11, könnyüfémből készült, középgyertyás hengerfejjel, a1120-szel tipizált elad tele.kött, kormány és hátsó rugóstagok, a VT3 hátsó lámpa stb. A sorozatgyártás 1988 őszén indult, s 1973 végéig tartott. összesen 93992 példány hagyta el a gyárak
1988 . új gazdasági mechanizmus bevezetésének éve volt. Durva leegy.erűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a piaci viszonyok alkalmazásár a tettek kísérletet . államszocializmus tervgazdaságos viszonyai között. A mmarkerékpár[ a manimált árkategóriába sorolták, .az árát nem lehetett emelni.A T52500 forinttal len olcsóbb, .. 13500 forintba került, ring a 910-est 18500 helyett 14300 forintén lehetet, hazavinni. A nyersanyag-éa energia-árak azonban egyre emelkedtek, nem beleélve a bérköltségekről. A Motorkerékpárgyár .inte megoldhatatlan mapdahelyzetbe került.
1988 végén piacra dobták a P20-k A kéthengerea motorkerékpár rosszkor érkezett. Túl drágavolt. a szoMetek nein kértek belőle. Készült néhány módositott változat de végül a Csepel Művek vezetősége döntött, s 1975 őszén a Motorkerékpárgyár beszuntette a tenneléM. A Motorkerékpárgyár beolvadt a Kerékpárgyárba, amelyJánnü- és Konfekcióipari Gép.ár néven folytatta a működését egészen 1927-ig. Közel 700,000 motorkerékpár készült Csepelen.
