1629-ben VIII. Orbán pápa bíborossá nevezte ki. 1635-ben Nagyszombatban 100 000 forintnyi tőkével egyetemet alapított teológiai és bölcsészeti karral (jogutódjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem).
Munkássága
Pázmány volt a magyarországi katolikus megújulás lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá formázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult meg, a protestantizmus fölötti diadalok hosszú sorát aratta. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai sokakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, igy Forgách Miklós és Forgách Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst. 1603-tól 1612-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább támadtak. E műveket jelentőségre és hatásra nézve meghaladja az Igazságra vezérlő Kalauz, amely 1613-ban jelent meg. Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira, s így tárháza a katolikus vallás érveinek, a protestánsok elleni védelem fegyvereinek. Pázmány mint a magyar katolikus egyház feje, felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe lehetett venni és törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja, s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangú családok számát harmincra teszik. Ezek között szerepelnek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak. Ő vezette vissza az egyházba Zrínyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét, Rákóczi Pált.
Emlékezete
2010. január 25-én a Szlovák Püspökkari Konferencia bejelentette, hogy megtalálták Pázmány sírját a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélye alatt.
Művei
Az irodalmi barokk stílus egyik legnagyobb képviselője, melynek lényege az érzéki illusztráció.
„Innen van, hogy Pázmány a legszigorúbb egyházatyák és szentek kitételeit is aláhúzza, mint itt is, e hatalmas sorokban: «Ha fát gyümölcséről ismerünk: nézzed mennyi rútság származik orrodból, szájadból, egyéb részeidből. Aranyszájú Szt. János a mi testünket szarsáknak és büdös kamaraszéknek nevezi; és mikor igen jóllakunk, abban fáradunk úgymond, hogy több ganéjt csináljunk. Nézzed, mennyi büdös ganéj, takony, nyál, vizellet takaroszik testünkből! mennyi szenny, serke, tetű származik ebből… Mint a koporsó, kívül szépnek látszik a test, de belül büdös rútsággal teljes… Semmi gonosz hóhérok úgy nem vallatnak, mint kínozzák a testet magából származott nyavalyái. Az orvos-doktorok több betegséget találtak az emberi testben, hogysem napot az esztendőben…». Minden hallgatóját mintegy testileg is összerázza, hogy ocsúdjon magára.” – Kosztolányi Dezső: A magyar próza atyja, Nyugat, 1920. 19-20. szám
A nyelv nagy ismerőjeként gyakran élt a barokk stílus díszítő elemeivel. Körmondatait nyelvi bonyolultságuk ellenére is tisztáknak, áttekinthetőeknek és érzékleteseknek tartották realisztikus képeik és a közmondásszerű megállapításaik miatt. Fontos szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében a református prédikátorok (Magyari István, Alvinczi Péter) ellen írt vitairatai, valamint prédikációi és imádságai. Tekintélyt szerzett a protestánsokat támadó szatirikus és humoros vitairataival is. Hatalmas irodalmi munkásságát mutatja, hogy amikor összegyűjtötték és kiadták összes művét 1894–1905 között, 7 nagy alakú, átlagosan 600–800 oldal terjedelmű kötet telt meg a magyar nyelvű (Pázmány Péter összes munkái I–VII.) és még 6 kötet a latin nyelvű (Petri Pazmany Opera Omnia Tomus I–VI.) műveivel. Ezen kívül 2 kötetet töltenek meg a levelei. (Pázmány Péter összegyűjtött levelei I–II., 1910–1911). Napjainkig sem készült alaposabb kiadás, ugyanakkor a sorozat immár elektronikusan is elérhető a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban.
Forrás: Wikipédia
