Mutass egyetlen olyan gyereket, aki nem szeret játszótérre menni. Gyerekként nincs is jobb móka, mint a mászókák, hinták, homokozók világában mókázni a barátokkal, és ez régebben sem volt másképpen. Azonban annak idején a játszóterek még teljesen máshogyan festettek, másféle játékokkal voltak telerakva. Mutatjuk milyenekkel, te még emlékszel?
Retro játszóterek nem voltak fém csúzdák nélkül
Manapság a legtöbb játszótéri csúszda mindenféle színes műanyagból készül, így a mai gyerekeknek nincsen lehetőségük megtapasztalni, hogy a fém csúszdák mennyire fel tudnak forrósodni, egy-egy nyári napon, hogy szó szerint égetnek. Ezek a csúzdák akkor gyerekszemmel nézve tényleg hatalmasak, és nagyon meredekek voltak, sokkal félelmetesebbek, mint a mostaniak – persze ennek az is lehet az oka, hogy mostanra felnőttünk- így nagyon bátornak kellett lenni a csúszáshoz. Napjainkban a Gellért-hegyi nagyjátszótéren lehet még talán ilyen hatalmas fém csúzdákkal találkozni, amihez tényleg minden bátorságot össze kell gyűjteni. Kép: Fortepan / Szánthó Zoltán
Rakétamászóka a retro játszók elengedhetetlen eleme
Egyik személyes kedvencem a rakéta mászóka volt, amivel manapság már nem igen lehet találkozni. Pedig mennyire szerettük a lakótelep árnyékában megtervezni ezzel az űrutazásokat. És csak az jöhetett, aki felfért. Természetes legtöbbször vasból készült, és egy rakétához hasonlító tető volt a tetején, tehát eső esetében akár be is lehetett állni alá. Egy egész legénység elfért a mászóka több fokán, csak úgy lógtunk rajta, mint a … inkább nem idézem apukám szavait! Kép forrása: Fortepan
Mókuskerék nélkül sincsen retro játszótér
Vagy hordó, ahogy sokan hívtuk. Nekem az óvodában volt ez a kedvencem, le sem lehetett róla szedni. Mondjuk olyan kicsik voltak a lábaim, hogy alig tudtam felkapaszkodni, de ha egyszer sikerült, engem aztán senki nem mozdított le róla. Egyszerűen csak futni kellett róla, mint egy mókus, megállni nagy tempónál csak a leggyakorlottabbak tudtak. Rengeteg balesetet láttam annak idején, amik apró horzsolással végződtek….hiába, meg kellett volna tanulni helyesen mókuskerekezni.. Csak viccelek!
Retro hinta volt a retro játszótereken, ami kicsit sem olyan, mint a mostaniak
Na, hintázni is nagyon szerettem, igazából a mai napig nagyon szeretek, csak nem mindig férek már el a gyerekekre tervezett kényelmetlen ülőkéken. Bezzeg a régi hintákban biztosan elfértem volna. Azokkal sokkal magasabbra is lehetett repülni…Ti még emlékeztek? És még csak gumírozott talaj sem volt a hinták alatt, amire pikk-pakk ki lehet ugrani, csak aszfalt, vagy füvet kikoptatott talaj.
Retro libikóka
Kakashinta, libikóka, mérleghinta, mindenki máshogyan hívta, de sajnos nem mindenki szerette, ami azért volt baj, mert ehhez a játékhoz két gyerkőc kellett, akik lehetőleg egy súlyúak. Nekem volt egy tökéletes párom hozzá, másfélévvel idősebb nővérem, de sajnos soha nem volt hajlandó velem libikókázni, ezért anya mindig lenyomta, de az nem az igazi….mert nem lehetett hatalmasat pattanni. Kép forrása: Fortepan / Rácz Vekerdi Gyuláné
Már a körhinta sem a régi
Hintázni imádtam, abban sosem szédültem el…de a körhinta nem tartozott a kedvenceim közé. ma is számtalan játszótéren lehet találni körhintát, azonban ezek jóval modernebbek, és egyben biztonságosabbak is, mint az akkori darabok, és nyikorogni sem nyikorognak annyira.
Forrás: Fotó: Fortepan / Métneki János dr
