A cím olvasásával nektek is rögtön eszetekbe jutottak az emlékek arról, hogy mennyivel másabban néztek ki annak idején a konyhák? Igazi luxusnak számított a piros bevonatú Manka konyhai sarokülő, és ikonikusak voltak a színes szalagfüggönyök is, amik elválasztották a főző helyiséget más terektől. Nektek is ismerősek?
Milyenek voltak anno a konyháink?
Mostanság is nagy hangsúlyt fektetnek az emberek abba, hogy hogyan nézzen ki a konyhájuk, illetve arra, hogy milyen eszközök kerüljenek bele. Apukém hajtogatta mindig azt annak idején, hogy a konyhákat berendezni a legnehezebb, és a legdrágább. Hiszen ide nem lehet akármilyen ágyat betenni, és kész is. A szekrények elrendezése, funkcionalitása is nagyon fontos, hogy tényleg mindennek meg legyen a maga hely, legyen munkapult is, elég tér főzni, és közben sürögni-forogni, és hát a konyhai gépek….ha tényleg jót akarunk, amik még szépek is, csillognak villognak, az egy vagyon. Régen is vajon egy vagyonba került a konyhák berendezése? Nem tudom, de az biztos, hogy nem voltak tele rakva modern, fényes eszközökkel, sokkal inkább a funkcionalitásra törekedtek. Kicsik voltak, kicsit olajszagúak, de minden megvolt bennük ahhoz, hogy a háziasszonyok finom ételeket tegyenek a családi asztalra.
Így néztek ki anno a konyháink
Annak idején a konyhák nem éppen a mai divatos, letisztult, modern stílusban voltak berendezve, sőt. Sokkal inkább tele voltak zsúfolva eszközökkel, és színekkel egyaránt. Még a konyhai bútorok is színesek voltak: piros, narancssárga, vagy napsárga, esetleg rikító fehér, szigorúan színes fogantyúkkal? Kötelező volt a fotókkal teli vitrin is, amik mögé a retró konyhai csúcseszközöket rejtették. És még egy kötelező elme: a Karancs tűzhely! Ami állítólag nagyon jó volt, és strapabíró is, biztosan sokan vannak, akik még ma is ezt használják. Anyukám is szokta emlegetni, hogy ez volt az igazi, ezek a mai modern masinák nem igen érnek fel vele!
Ezek voltak legfontosabb konyhai bútorok annak idején
Igazi luxusnak számított –legalábbis gyerekként ezt éreztem- a Manka sarokpad, ami csak azoknak volt, akik kicsit tehetősebbek voltak, és nagyobb volt a konyhájuk, étkezőjük. Akiknek volt ilyen sarokülőjük, azoknál nagy szülinapi zsúrokat is lehetett csapni – ezt mindig is irigyeltem. Mondjuk az nem hiányzik, hogy a nyári forróságban hozzáragadjak, meg az a piros színe sem volt éppen a legstílusosabb….de akkor szerettük. A háziasszonyok kedvence az volt, hogy az alja tárolóként is funkcionált. És persze ne feledkezzünk meg kedvenc szórakoztató eszközünkről sem, amivel rengeteg játszottunk (ezzel halálra idegesítve a nagyszülőket): a színes, műanyag szobafüggönyökről, ami a konyhaajtókban, vagy konyhaajtók helyett volt. És arra emlékeztek, hogy annó a falra felfúrt tartón díszelegtek a lábasfedők, és a színes evőeszközök is?
Forrás: Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ
