Ha okot kell keresni, hogy dagadhasson a mellünk, hogy mi bizony magyarok vagyunk, Európa kellős közepéről, sok mindent megéltünk, és sok-sok küzdés után is büszke nemzet vagyunk, hiszen ez és az is mennyi mindent elért, aki bizony közölünk való, akkor szinte minden területen lehet találni valakit egy kisebb kutatás után, akinek a nevét lehet harsogni. Rózsa Miklós nevét az Oscar díjas zeneszerzők között érdemes emlegetni. Tehetségével és kitartó munkájával ugyanis 3-ra is sikerült szert tennie.
Rózsa Miklós a filmzenekirály
Rózsa Miklós világhíren ismert magyar születésű zeneszerző, aki Amerikában vált ismertté közel száz filmzenéjével, és aki háromszor is megkapta az Oscar-díjat zeneszerzőként a filmzenék koronázatlan királya, akinek a nevéhez többek között a Ben-Hur film zenéi is köthetőek. 1907. április 18.-án látta meg a napvilágot, fővárosunkban, Budapesten, de innen egyhamar a tengerentúlra vitt az uta, halálát is amerikai földön lelte, egészen pontosan a Kaliforniai Los Angeles városában 1995. július 27-én. 3 Oscar díjat is nyert: a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díját Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át.
Rózsa Miklós élete
Rózsa Miklós eredetileg vegyészmérnöknek készült, ezért Lipcsében járt egyetemre, de ezel egyidőben zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomát szerzett tehát, ezt követően pedig Párizsba ment, innen 1935-ben Londonba sodorta az élet, ahol egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott. A rá következő évben már meg is írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára. A híres Hollywoodban 1940-be tette be a lábát, ahol hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus, és világhírű ismertségre tett szert.
Rózsa Miklós mindvégig magyar maradt
Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig. Nemcsak zseniális zenéket alkotott, hanem másoknak is segített Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, s erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét, sőt Rózsa zenéje inspirálta Jerry Goldsmith későbbi neves filmzeneszerzőt, hogy maga is zenélni kezdjen. A nagy népszerűség ellenére mindvégig magyar maradt, a magyar kultúrához élete végéig kötődött, nevét sem változtatta meg, pedig annak kiejtése minden idegen nyelven gondot okozott, gondolhatjátok…. Tiszteletét, hazaszeretetét az is megmutatja, hogy Hollywoodi villája falán szinte kizárólag magyar festmények függtek.
