Az 1900-as évek Magyarországon a síelés különleges utazás volt a hóval borított vidékeken. Ebben a cikkben feltárjuk a síelés történetét ebben az időszakban, bemutatva a lábszánkózás és a síparadicsomok emlékeit, valamint az évszázadok során bekövetkezett kihívásokat, mint például a klímaváltozás hatásait.
Átalakuló téli szezonok - A hóhiány és klímaváltozás kihívásai
A múlt század során a síelés fejlődése lassan, de biztosan haladt előre Magyarországon. Kezdetben csupán az előnyösen elhelyezkedők és a haladó szelleműek próbálták ki ezt a sportot. A síelés azonban hamarosan divattá vált, és a társasági elvárások is az iránta való érdeklődést ösztönözték.
Rotunda panorámavendéglő a felvonó végállomásánál a Chopok hegycsúcson, az Alacsony-Tátrában 1968-ban_Fortepan_ A R
Később a dolgozók tömegei is felfedezték a síelés szépségeit, noha a drága felszerelések miatt korábban erre nem is gondolhattak volna. A síelés nem csupán testmozgás lehetőségét kínálja, hanem segít a kiegyensúlyozott kedély- és idegállapot elérésében is. Azonban az évtizedek során a hó mennyisége folyamatosan csökkent, és ezzel együtt Magyarország síparadicsomainak állapota is megváltozott.
fortepan_Korbuly_galyatető_1940
A régi téli idők - emlékek a havas, jeges téli napokról
Az idősebb generációk emlékeiben a téli évszakok még hidegek, jegesek és havasak voltak. Régen egy síutazást szervezni csak azt jelentette, hogy el kellett dönteni, hogy a hóbiztosabb hónap-e a január vagy a február. Azonban a mai világban már nem ilyen egyszerű a helyzet. Budapesten például csak negyedannyi hó esik évente, mint a múlt század elején. A hegyvidéki területeken is egyre kevesebb hó hullik. A klímaváltozás hatása érezhetővé válik, és ez kihívást jelent a hagyományos téli sportok, például a síelés számára.
Az Anna-rét a Normafa mellett 1934-ben #134940 Fotó: Fortepan_Lőrinczi Ákos
Síelés Magyarországon: kezdetek és fejlődés - az észak és dél különbségei
Síelés tekintetében Magyarország az északi országokhoz képest később ismerkedett meg a sportággal. Míg az igazi északiak szinte születésükkor kapnak síléceket, Magyarországon csak a 19. század második felében terjedt el a modern síelés. Chernel István, egy kőszegi ornitológus, fontos szerepet játszott a magyar síelés kezdetében. 1897-ben, egy norvégiai útja után írta meg az első magyar nyelvű síelési kézikönyvet, és itt először kezdték el készíteni a síléceket is.
A mátraházai síugrósánc 1985-ben_ Fortepan _ Urbán Tamás
A mátraházai síugrósánc 1985-ben_ Fortepan _ Urbán Tamás
Fortepan_Lencse Zoltán
A síelés terjedése Magyarországon - Az egyletek és síklubbok szerepe
Az igazi síkultúra Magyarországon a síegyletek megalakulásával kezdett el virágozni. Az első síklub Erdélyben jött létre, és az emberek egyre inkább vonzódtak a sport iránt. Sokan úgy gondolták, hogy a lábszánkózás erősebbíti a testüket, és a havon való száguldás felüdít. A Magyar Sí Klub 1907-ben alakult meg, és hamarosan versenyeket és bajnokságokat rendeztek. A pályák kiépülésével síugró versenyek is megjelentek. Az emberek úgy érezték, hogy a síelés lehetőséget nyújt Magyarország csodálatos vidékeinek felfedezésére, hasonlóan az alpesi régióhoz.
Fortepan_Berkó Pál
Fortepan__
Síelés az infrastruktúra fejlődésével - Síparadicsomok kiépítése
Az elérhető terep és az érdeklődők anyagi lehetőségei miatt, a síelés nem volt olcsó sport az elején. Az infrastruktúra fejlődése elsősorban a Tátrában, az erdélyi Kárpátokban és Budán, a Normafánál zajlott. A lelkesebbek elindultak felfedezőutakra a Mátrába is, de ez a vidék csak Trianon után kapott igazán szerepet a síelésben.
Fortepan Kriss Géza
Síelés Magyarországon: versenyek és fejlődés - Műlesiklás és sífutás
A műlesiklás és a sífutás párhuzamosan terjedtek el. A 1924-es sífutóversenyeken még zavart okozott, hogy a közönség könnyelműen eltulajdonította a jelzőzászlókat, és úgy tűnt, hogy fegyveres őrségre van szükség a meggondolatlanok megfékezéséhez. Az új sportágak vagy hobbi elnevezése körül hosszú viták zajlottak, és a nyelvészek és a magánemberek is üzengettek egymásnak a lapok hasábjain. Végül a "síelés" szó vált elfogadottá, bár akadtak, akik a "sízés" mellett érveltek. Az érvek között szerepelt az "e" hang indokolatlansága, és a síelés szépítését célzó érvek is.
Galyatető 1931 Fortepan Schermann Ákos_Schermann Szilárd
A síelés aranykora és történelmi fordulatok - A nagy háború és következményei
A Nagy Háborúban sok sportoló vesztette életét vagy szenvedett sérüléseket, és 1920 után Magyarország elveszítette a magashegységeket. A hegyek pótlására törekedtek az építkezésekkel, és 1925-ben Kőszeg polgármestere kijelentette, hogy nincs más vidék, ami ilyen ideális lenne a téli sportokra, mint Kékes. Ekkor kezdték el kiépíteni a síbuszokat is, hogy segítsék a síelők eljutását a pályákhoz.
Az Anna-rét a Normafa mellett 1934-ben134940 Fotó Fortepan Lőrinczi Ákos
Síelés a városokban és a síléc hiánya - A síelés népszerűsége budapesten
A síelés népszerűsége Budapesten is egyre nőtt. A fővárosiak már nemcsak táncolni, hanem síelni is akartak a társaságban. A Svábhegyi Nagyszállóban pedig elkeltek a szobák a sportvendégek számára, akik között számos híresség, mint Fedák Sári vagy Titkos Ilona is megtalálható volt. A sízők között még Horthy kormányzó fiai is feltűntek.
Az óbudai Kolostor út 1939-ben, háttérben a Kiscelli Múzeum, az egykori Schmidt kastély #62469 Fotó: Fortepan_A R
Síelés a háború után - Síelés a Mátrában és a Kékesen
Az 1944-es évben, néhány héttel Magyarország német megszállása előtt, hasonló hangulat uralkodott a Mátrában, mint a Svábhegyen pár évtizeddel korábban. A Mátra a havazás után valóságos síparadicsommá vált, bár még hiányzott a sílift. Az embereknek fel kellett szánkózniuk a pályára, de a Mátra festői szépségei és kiváló síterepei kárpótolták a sportolókat.
1935. #136243 Fotó: Fortepan_Révay Péter
Síelés az 1950-es években - Az infrastruktúra és felszerelés hiánya
Az 1950-es évek elején már több városban találhattunk síállomásokat Magyarországon. Az embereknek azonban nem mindig volt megfelelő felszerelésük, és a hazai sílécgyártás csak nehezen indult be. Az emberek panaszkodtak, hogy amikor volt hó, akkor nem volt elérhető sífelszerelés, és fordítva. Az infrastruktúra is fejlődni kezdett, de még sok hiányosság volt.
Síelés a 1980-as években - A növekvő síelési lehetőségek
Az 1980-as években a fiatalok többségének már megvolt a sílécük. Az Iskolabútor- és Sportszergyár sílécmodelljei még a svéd piacra is eljutottak, bár a '70-es években leállt a sílécgyártás Magyarországon. Az emberek új sportággal ismerkedtek meg, és egyre többen választották a síelést kiegészítő téli sportként. Mások családjukkal síeltek, vagy részt vettek a KISZ által szervezett sítáborokban. Az embereknek szép emlékeik maradtak a téli síelésekről.
A magyar síelés jelenkori kihívásai - Az elkerülhetetlen változások
A magyar síelés története tele van fejlődéssel és kihívásokkal. A hóhiány és a klímaváltozás komoly problémákat okoznak a síparadicsomokban. Azonban az emberek elkötelezettek maradnak a sportág iránt, és a magyar síelők továbbra is igyekeznek megtalálni a lehetőségeket a téli sportok űzésére, bármi is legyen az időjárás. A síelés az emlékezetes pillanatok és a közösségépítés eszköze, amelyet a magyarok továbbra is értékelnek.
Forrás: Fortepan
