A Szabadkereskedelmi egyezmény 2013- ban megkezdett tárgyalásai még mindig nem tudni, mikor lesznek eredményesek. Több európai ország vezetője adott hangot nemtetszésének az utóbbi időben az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) miatt.
Az Egyesült Államokban épp folyik a választási kampány, Európában a Brexit és a menekültválság ad okot arra, hogy a tárgyalások ne menjenek olajozottan.A Budapesti Gazdasági Egyetem tanára, Antalóczy Katalin elmondta, sem a republikánus Trump,sem a demokrata Hillary Clinton nem rajong a megállapapodásért, amit még Barack Obama kezdeményezett, ez lett volna elnökségének csúcspontja. A TTIP célja az volt, hogy az EU és az USA közti együttműködés versenyképességét fokozzák a feltörekvőben lévő országokkal, különösen Indiával és Kínával szemben.
Általánosságban úgy vélekednek a szakértők, hogy ha a novemberi amerikai elnökválasztásig nem sikerül a tárgyalásokkal dűlőre jutni, akkor , ha nem is meghiúsulni látszik, de évekkel meghosszabbodhatnak az egyezkedések. Vannak olyan EU-s országok, akik úgy vélik - mint például Németország is- , hogy nem szabad elsietni semmit, felfüggesztés után, mondjuk jövőre folytatnák az egyezmény kidolgozását. A osztrákok és franciák a TTIP végleges kudarcáról beszélnek.
Antalóczy Katalin még hozzátette: Magyarországnak nincsen álláspontja, nem mi döntünk, hanem az Európai Unió, mert a kereskedelmi politika közös az EU-ban. Számítások szerint Magyarország jól járna az együttműködéssel, többek közt az autógyártás terén.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Elekes Andrea szólt arról, hogy a tárgyalások 24 témakörből 4 fejezetre oszlanak: 1. piacra jutás, 2. szabályok , 3 . szabályozási együttműködés, valamint 4. intézményi megállapodások ezek. A piacra jutáson belül Amerika szempontjából fontos lehet a tejtermékek, cukor, marhahús , Magyarország számára pedig, a mezőgazdasági termékek piacra kerülése. Megállapodásokhoz kötnék, hogy kvótán belül vagy kívül lesz- e vámcsökkentés, ezen kívül azt is, hogy meghatároznak – e majd vámmentes kvótát- mondta.
Szabályoznák a Kis- és közepes vállalatok piacra kerülésének módját, mert gyakran a vállalatoknak nagyobb terhet jelentenek a díjak, illetékek, szabályok, mint a vámok. A szabályozási területen az egyezkedések a kozmetikai iparra, gépekre, vegyiparra, gyógyszeripari termékekre, orvosi műszerekre, autókra és textilipari termékekre terjedne ki – ismertette.
Az orosz- ukrán válság miatt fontos szempont lett a gázellátási kockázat csökkentése, amit segíthet az USA földgázexportra irányuló tilalmának eltörlése. Az USA a palagáz területén versenyképes, ami a költségek csökkenését is jelentheti, ami kedvező lehet az EU-s vállaltok versenyképességére. Szabó Marcel ombudsmanhelyettes szóvá tette, hogy az interkontinentális kereskedelem mennyire veszélyes, mivel nagy mértékben terheli, és szennyezi a környezetet, ami a jövő nemzedékén sújtja majd.
Forrás: MTI
