Életteli, vidám lakosság, gyönyörű mérnöki remekművek, szabadtéri kávézók; többek között ezek miatt népszerű választás a kirándulók körében Szeged. Az egyeteméről is híres dél-magyarországi városban rengeteg látnivaló van – az alábbi lista segíthet választani közülük.
Most viszont ismerkedjünk meg Szegeddel!
Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját.
1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket.
A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.
Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét:
- németül: Szegedin vagy Segedin,
- szerbül: Сегедин, horvátul Segedin,
- szlovákul: Segedín,
- románul: Seghedin.
- ókori forrásokban görögül: Partiszkon,
- latinul: Partiscum néven ismert.
(Wikipédia)
A következő oldalon pedig megmutatom, mit érdemes megnézni ebben a gyönyörű városban, megéri lapozni egyet!
A város terei
Szegeden számos csodálatosan kiépített tér található, amik gyakran tele vannak tanulókkal, helyiekkel és turistákkal, akik élvezhetik a lélegzetelállító építészetet és a nyugodt környezetet. Sokan azt mondják, hogy a város legszebb tere a Dóm tér, amit jellegzetes épületek vesznek körbe, például a Fogadalmi templom és a Dömötör torony (ami Szeged legrégibb épülete). Minden évben a téren rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat, ami egy jelentős színházi és operai rendezvény.
Említésre méltó még a Széchenyi tér, ami szintén számos rendezvénynek és fesztiválnak ad otthont, és a Dugonics tér, ami népszerű zenés szökőkútja miatt és az egyetem közelsége miatt a diákok egyik kedvelt helye.
A Szegedi Vadaspark
A vadasparkot 1989-ben nyitották meg és mára Magyarország legnagyobb állatkertjévé nőtte ki magát, mivel több mint 200 különböző állatfaj lakik itt. Az állatok területein szabályozzák a klímát, ezzel is törekedve a minél természetesebb körülmények megteremtéséhez. Az állatkert remek lehetőséget nyújt az ott élő, akár veszélyeztetett állatfajok tanulmányozására az oktató jellegű rendezvényekkel, a látványos etetésekkel és az állatsimogatóval. A vadaspark állatmenhelyet is működtet, ahol a sebesült, árva, vagy illegálisan csempészett állatokat látják el.
A Szegedi Új Zsinagóga
Az épületet Baumhorn Lipót mérnök tervezte 1903-ban. Négy évvel később, 1907-ben befejeződött az Új Művészet (Art Nouveau) stílusában épült zsinagóga, ami még abban az évben megnyitotta kapuit a helyi zsidó közösség számára. Az épület Magyarország második, világviszonylatban pedig a negyedik legnagyobb zsinagóga. A festett üvegek a magyar Róth Miksa munkáját dicsérik. A zsinagóga a lélegzetelállító kupola és a részletesen kidolgozott motívumok miatt is kedvelt szegedi látványosság.
A Kárász utca
A Széchenyi és a Dugonics teret összekötő sétálóutca tele van szabadtéri kávézókkal, teraszokkal és boltokkal. A nyüzsgő szociális élet egyik középpontjaként az utcát kápráztatóan színes, renovált épületek szegélyezik és tökéletes helyet nyújt egy jó beszélgetéshez egy finom kávé mellett.
A Reök-palota
Magyar Ede zseniális mérnöki művét már csak az építészete miatt is érdemes meglátogatni. Az eredetileg lakóépületnek szánt palota 1907-ben épült, szintén Új Művészet stílusban. Napjainkban, művészeti kiállításoknak, zenei és kulturális rendezvényeknek ad otthont helyi és nemzetközileg elismert művészek munkáival. Olyan híres nevek is megtalálhatóak itt, mint Picasso vagy Rembrandt.
A Szegedi Füvészkert
Az egyetem által fenntartott kert alapjait 1922-ben teremtette meg növénygyűjteményével Györffy István, az egyetem alapítója. 1929-30-ban kiépítettég az első üvegházat, 1931-ben pedig a kert első tavát. A kert fontos részét képezi a környezetismereti oktatásnak; több mint 40 védett növényfajával és az évente rendezett Lótusz Napokkal, amikor az indiai lótusz virágzását tekinthetjük meg. A növények mellett kerti állatok, például különböző madarak és pillangók is élnek a kertben, tovább fokozva a hely nyugalmas hangulatát.
A szegedi víztorony
Az torony 1904 óta látja el feladatát a város számára, ezért ez Magyarország legrégebbi megerősített betontornya, ami még mindig üzemel. Mivel még mindig használatban van, a torony az évnek csak bizonyos szakaszaiban látogatható, ezért ha jókor utazunk Szegedre, mindenképpen érdemes megnézni. A torony tetejéről lélegzetelállító látvány tárulhat szemünk elé a városról, míg az épület belsejében kiállítások keretein belül tanulhatunk többet a torony történetéről. A torony áprilistól októberig a hónap első szombatján van nyitva 10-től 16 óráig.
Móra Ferenc Múzeum
Az 1883-ban alapított és 1896-ban megnyitott múzeumban számos állandó kiállítás megtekinthető a természettudományokhoz, művészetekhez és hagyományos kézművességekhez kapcsolódó művekkel. A neoklasszikus stílusú épületet Móra Ferencről nevezték el, aki 1917 és ’34 között a múzeum igazgatója volt. Az állandó kiállítások között megtekinthetjük a “Csak egy Földunk van” nevű természetközpontú, valamint egy paprikatörténeti kiállítást is. Az ideiglenes kiállításokon Munkácsy Mihály és Victor Vasarely műveit is megtalálhatjuk.
A Boszorkánysziget
Az 1728-29-es nagy éhínségért a szegedi hatóságok a lakosság megnyugtatása végett a boszorkányokat hibáztatták. Ennek eredményeképp megkezdődött Magyarország történelmének legnagyobb boszorkányüldözése, nyilvános kivégzésekkel. A mai Boszorkánysziget területén 12-14 embert égettek el mályán, innen ered a félsziget neve. Kísérteties történetének köszönhetően népszerű a turisták körében.
A Fogadalmi templom
1879-ben egy nagy árvíz Szeged épületeinek nagy részét elpusztította. Ennek eredményeképp a város esküt tett egy katolikus székesegyház kiépítésére, majd 1913-ban elkezdődött a Fogadalmi templom építése. Az építés kivitelezését 35 lehetséges terv közül választották ki. A templom az egykori Szent Dömötör templom területére épült; a Dömötör torony mind a mai napig látható. A székesegyház kapui nyitva állnak a látogatók előtt, akik a toronyba felmászva gyönyörködhetnek a városban.
