Mi jut eszedbe először, ha Szegedre gondolsz? Talán az, hogy az ország egyik legnépesebb városa, hogy Csongrád megye székhelye. Talán a Dóm, a paprika, vagy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szegedi eseményei. Esetleg a híres 1879-es árvíz, a Szegedi Tudományegyetem, a víztorony, vagy sok más látnivaló. Ha azonban megismered a szegedi Boszorkánysziget történetét, biztosan nem tudod majd kiverni a fejedből!
A Boszorkánysziget legendája
A szegedi Boszorkánysziget a város központjában található ártér, amelyet az évek során dús növényzet nőtt körbe. A legenda 1728-ból származik, amikor is a város lakóinak a hosszú időn át tartó szárazsággal kellett megküzdeniük. Egy csepp eső sem esett akkor a területen, ha mégis csapadék hullott az égből, az a termést tönkretevő jég volt. A szárazságot, és a jégeső pusztítását, az annak köszönhető éhínséget a városban élő boszorkányokhoz kötötték, akik az ördög híveiként súlytották Szeged lakosságát.
Az országban lezajlott boszorkányperek nagy része Szegedhez köthető, a Boszorkányszigeten pedig a legtöbb áldozatot kívánó kivégzés történt. 1728. július 23-án 12 boszorkánynak kikiáltott nőt és férfit égettek el elevenen 3 máglyán, melyeket a hóhér egyszerre gyújtott meg. Köztük szenvedett Rózsa Dániel, az akkori város leggazdagabb polgára és egykori bírája, Kökényné Nagy Anna, a rossz hírű bábaasszony és a 16 éves Oxy Ilona is. Az elevenen elégetett polgárok hosszú szenvedés után kerültek a máglyára, hiszen azt elnyújtott kínzás előzte meg.
A 12 fő égetését figyelemmel kísérő lakosok elégedettek voltak, biztosra vették, hogy valódi boszorkányok vesztették életüket a tűzben. Ők ugyanis némán tűrték a felcsapó lángok okozta gyötrelmes halált. A csönd azonban nem tartott sokáig. Az arra járók és a város lakói évről évre hallani vélik a boszorkányok kárörvendését és jajveszékelését a fák lombjai között. A szárazság véget ért, a területhez azonban a boszorkányok vére tapadt, az emberek pedig sokáig féltek a legendás helytől.
Még több izgalmas, ugyanakkor ijesztő részletért kattints a következő oldalra!
A Boszorkánysziget ma
Ma már nem sok minden emlékeztet az egykori szörnyű történésekre. A szegedi Boszorkánysziget napjainkban egy nyugodt, növényekkel benőtt ártér, ahova olykor szívesen látogatnak el a közelben lévő kollégium diákjai és a város lakói. Központi fekvése miatt nappal inkább, éjszaka azonban kevésbé látogatott terület. A helyiek mégsem kerülik el messziről a közel 300 éves múlttal rendelkező Boszorkányszigetet. A Halászlé Fesztivál egyik helyszíne is a terület évről évre.
Boszorkányüldözés Magyarországon
Könyves Kálmán 12. század elejéről származó boszorkánytörvényének köszönhetően a feltevéseken alapuló boszorkányperek igen alacsony számban voltak jelen a magyar történelemben. A 16-18. századi idők változást hoztak, ekkor két nagyobb üldözési hullám zajlott az országban. A vallatás gyakran kínzással párosult, az országban zajló közel ezer boszorkányper vádlottjai férfiak és nők egyaránt voltak, nagyobb részük halálos ítélettel, esetenként enyhébb büntetéssel zárult. Szeged kiemelkedő a boszorkányperek tekintetében, hiszen ezeknek több mint a fele zajlott a városban.
