Hazánk meseszép, annyi csodálatos helyre lehet bukkanni, ha nyitott szemmel járunk benne, hogy megszámolni is több napig tartana, nemhogy még meg is csodálni egyesével őket. Érdemes egy kicsit nyugatra is merészkedni, és az Alpokalja hegyvonulatainak csodás panorámáit, eldugott kis mesehelyeit is felfedezni, az egyik kedvenc helyünk ezen a térképrészen a festőien szép Szent Vid-kápolna, ami még azoknak is tetszeni fog, akik egyébként nem valami nagy templomrajongók.
A csodás Alpokalja
„Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén.”- olvasható a hivatalos, már-már definíciószerű értelmezés, de az Alpokalja a valóságban ennél sokkal több. A hegyeknek nevezett dombok vonulatai rendszerint minden arra járót elvarázsolnak. A természet nagy varázslói ezen a hazai vidéken is csodát alkottak. A nagy természetjárók nem hagyhatják ki idén sem a térkép eme darabkáját a kiránduló útvonalak közül, és megmutatjuk az Alpokaljának egy igazán különleges kincsét is, amit szintén érdemes útba ejteni. Ez nem más, mint a Szent Vid-kápolna.
Egy igazi mágikus hely: a Szent Vid-kápolna
589 méter magas hegytetőn áll, szinte a semmiben, mégis az erdő közepén ez a különlegesen szép kápolna, amit meglátogatni csak előzetes bejelentkezés után lehet, de kívülről bármikor megcsodálhatjuk- persze csak, ha leküzdöttük a hatalmas magasságot. A kápolna a Velem község felett magasodik, mintha folyamatosan őrizné azt, vigyázná a helyiek mindennapjait. Nemcsak a kápolna csodás, hanem természetesen a magasról nyíló panoráma is, gyalogosan és autóval is egyszerűen meg lehet közelíteni, csak rád vár egy tavaszi napsütötte napon!
A Szent Vid-kápolna története
Egészen régre nyúlik vissza a hely története, rengeteg –szinte ősrégi- leletet találtak már itt, kőkori emberek és illír bronzművesek nyomait is felfedezték a területen, nem messze innen húzódott a Római Birodalom vízvezeték rendszere is. A török korban is nagy szerepe volt ennek a helynek a Jurisics Miklós által védett kőszegi várat is magába foglaló védelmi vonalban. Kápolnát 1713-ban építettek ezen a helyen egy remetelakkal együtt, majd ezt 1859-ben alakították át, de még most is látható az egykori remetelak rendszere.
