A szentjánosbogarakat szerintem mindenki ismeri már egészen kiskora óta. Már csak azért is, mert sok-sok mesében szerepeltek. Azonban ezek a meseszerű lények a valóságban is léteznek, rajzásuk pedig, ami épp a napokban zajlik, tényleg olyan, mintha egy tündérmesébe csöppentünk volna.
A csodás szentjánosbogarakról
A bogarakat a legtöbben nem szeretik, annak ellenére, hogy nagyon hasznos ki élőlények, létezésük elengedhetetlen a természet körforgása számára. A szentjánosbogarakkal azonban kivételt teszünk. Csodálattal nézzük őket, sétákra megyünk, hogy felfedezhessük titkukat. A szentjánosbogár-félék egyébként a rovarok osztályában a bogarak rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó család. Mintegy 2000 fajuk él a trópusi és mérsékelt égövben, Magyarországon ezek közül 3, a Nagy szentjánosbogár, a Kis szentjánosbogár, valamint a Törpe szentjánosbogár fordul elő.
Mit kell tudni a szentjánosbogarakról?
A tiszavirágéletű kifejezést biztosan mindenki hallott már, és azt is jól tudja, hogy a híres neves tiszavirág életének rövidségére használatos. Bár a szentjánosbogaraknál tartottunk, azért szúrtuk közbe ezt az apró kiegészítést, mert hasonló velük is a helyzet, ami az életük hosszát érinti. Egyébként nem sok közük van egymáshoz, de mindkettejük élete egészen rövid, és csupán a párkeresésről, valamint a szaporodásról szól. A szentjánosbogarak násztánca igen különleges, és romantikus esemény,a mihez fogható látvány tényleg nem sok van a természetben.
Mit kell tudni a szentjánosbogarak rajzásáról?
A szentjánosbogarak rajzása általában. 10 napon keresztül tart, és június közepén indul el. A rajzás, vagy a szentjános bogarak násztánca, ha így tetszik egy rendkívül látványos esemény. Aki jókor van jó helyen, megfigyelheti a sok fényesen cikázó hímet a levegőben, a fűben pedig a nőstényeket lehet látni. A nőstények nem tudnak repülni, nincsen szárnyuk, ezért ők billegetéssel, apró fényjelzésekkel hívják fel magukra a hímek figyelmét. A hímek előtt szó szerint a földön hevernek a nőstények… Az a szentjánosbogár, aki nem talál magának párt, elpusztul. Az a szentjánosbogár, ami már szaporodott szintén elpusztul. A párzást követően a nőstény petéket rak le, akár 100-at is. Ezek 20-35 nap elteltével lesznek lárvák, végleges formájukat egy-két év múlva érik csak el, majd bebábozódnak. Majd kezdődik minden az elejéről. A szentjánosbogarak rajzása vezetett séták során megfigyelhető az Alcsúti Arborétumban.
Mitől világítanak a Szentjánosbogarak?
Hogy megfejtsük ezt a rejtélyt, a biológia órákon szerzett tudás mellé elő kell ásnunk a kémia órák emlékeit is. A szentjánosbogarak fénykibocsájtásának folyamatát biolumineszcencia néven emlegetik a szakirodalomban, amely során luciferin szerves vegyületre, vízre, oxigénre és luciferázra van szükség, az egész folyamat lényege a luciferin oxidációja. Ugye, mi szóltunk, hogy elő kell venni azt a kémia órai emlékdobozt? Egy kis biológia is mellé: a szentjánosbogarak alsó két hasi szelvényükön bocsájtják ki a fényt, és ez nem minden, még az oxigénáramlást is szabályozzák, eszerint pedig körülbelül este 10-ig világítanak.
