Magyarország tele van szebbnél szebb, egyedülálló csodával! Vannak olyan épületek is, amik mellett nem lehet elmenni csak úgy, érdemes megnéznünk mindet élőben is! Most Magyarország öt mesebeli épületét mutatom be nektek!
Magyarország legnagyobb kastélya
Kevesen tudják, de Gödöllőn található Magyarország legnagyobb kastélya, ami nem más, mint a Grassalkovich Kastély. A nem mindennapi épületet, és a hozzá tartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette Grassalkovich Antal, Mária Terézia bizalmasa, még pedig Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom.
A kastély bővítését fia, Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.
A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc Józsefutóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án.
Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött. A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást 1994-től a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. A következő oldalon bemutatom a többi csodálatos épületet is!
(Kép forrása: Wikipédia)
A világ harmadik legnagyobb parlamentje
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Bár az épületre gyakran Parlament-ként is hivatkoznak, de ez a megnevezés nem pontos: a parlament az Országházban ülésező testület, az Országgyűlés megnevezése idegen szóval. A világ harmadik legnagyobb parlamentje. Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet.
A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.
(Kép forrása: Wikipédia)
Magyarország legmagasabb épülete
A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház vagy közkedvelt rövidítése alapján Esztergomi bazilika, egy a 19. században épült klasszicista stílusú székesegyház az esztergomi Szent István téren. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország legmagasabb épületeis egyben. Méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája, világviszonylatban pedig a tizennyolcadik helyen áll. Az épület továbbá Magyarország főegyházmegyéjének főszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika mellett.
(Kép forrása: Wikipédia)
Az egyetlen épen megmaradt téglavár
Békés megyében, Gyula belvárosában áll az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, mely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak. Hungarikumnak tekinthető mivel nem maradt ránk más olyan Zsigmond-kori főúri lakó –és védelmi épület, amely ilyen nagyszámú 15. századi gótikus építészeti térrel rendelkezne. A gyulai vár építéstörténete abban is egyedi, eltér a magyarországi várépítési gyakorlattól, hogy másutt általában az un. „öregtornyot” építették fel előbb, és a későbbiek során azt kerítették körül különböző védművekkel és várfallal. A gyulai vár esetében viszont egy időben került sor a torony és a falak megépítésére. Ráadásul az 1500-as évek elejére, a várudvaron körben kiépült egységes folyosórendszere is példa nélküli a korabeli magyar várépítészetben.
A külső vár területén felépített Huszártorony pedig az egyetlen Magyarországon fennmaradt, világi célokat szolgáló török épület. Kiemelendő, hogy a vár megépítésétől a töröknek való feladásáig a magyar és több európai királyi udvarhoz köthető rokoni címen vagy pedig maga a király vagy a királyi család tagja a birtokos. A várat a középkorban és a kora újkorban sokszor ostromolták, de soha egyetlen támadója sem tudta harc útján elfoglalni. A védőket körülzárták majd kiéheztették, így felmentő segítség híján kénytelenek voltak feladni a várat. A magyarországi török végvári harcok közül Gyula ostroma volt a leghosszabb – 63 napos ostrom. A vár kétszer tovább állt ellen a töröknek, mint a lényegesen jobban megerősített Temesvár és Szigetvár, nem beszélve Egerről.
Abban nincs semmi meglepő, hogy a vár Mátyás király vagy II. Ulászló tulajdona is volt. Mátyás királyunk rendeletében a mindenkori várurat nevezi ki Békés vármegye főispáni tisztségére. Viszont a magyar történelemben egyedülálló módon Corvin János halálával özvegye, Frangepán Beatrix lett a vár ura, aki egyben a megye ispáni címét is betöltötte. Ulászló királyunk oklevelében erősíti meg számára a betöltött tisztséget. Mindezek fényében kijelenthető, hogy a Gyulai vár története unikum a középkori és újkori magyar történelemben.
(Kép forrása: Wikipédia)
A világ második legnagyobb zsinagógája
A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga, Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológzsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat mindmáig őrzik. A zsinagóga a magyarországi zsidóság fontos jelképe, továbbá Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága. A főváros kulturális életében is aktív szerepet tölt be, ugyanis helyet ad komolyzenei hangversenyeknek, különböző fesztiválok helyszínéül szolgál; falai közt gyakran hangzanak fel orgonakoncertek, illetve kántorfellépések. A nem mindennapi épület a világ második, Európa legnagyobb zsinagógája, összesen 6000 ember befogadására alkalmas.
Forrás: Wikipédia
