Mindenki tudja, hogy az igazi fröccs nem palackozott szénsavas ásványvízzel, hanem igazi, patronos szódavízzel készül.
Ez azonban nem csak a hangulat szempontjából fontos, ugyanis míg a palackos ásványvíz kiüti a bor jellegzetes tulajdonságait, addig a kellemesen „szúrós” szóda a legjobbat hozza ki a közkedvelt alkoholos italból.
De kire koccintsunk, ha köszönetet szeretnénk mondani a szódavízért? Jedlik Ányos, a XIX. századi tudós és bencés szerzetes nevét sokan a dinamó feltalálása miatt ismerhetik, de azt már kevesen tudják, hogy a víz ezen jellegzetes fogyasztása is miatta terjedt el.
Jedlik és barátai, köztük Vörösmarty Mihállyal éppen egy szüreten vettek részt 1844 októberében, Fóton, amikor a tudós először mutatta be szódavízkészítő találmányát ismerőseinek. Vörösmarty nem igazán szívlelte a „buborékos vízzel fogyasztott borra” használt német szót (Spritzer), ezért megalkotta a magyar változatát – ez lett a fröccs, amiről még verset is írt. A következő oldalon folytatom!
Később a szódagyártás az ipar fontos részévé vált Magyarországon. A háztartások az úgynevezett szódástól kapták a szódavizet, aki az üvegpalackokba töltött terméket lovas kocsival, majd a későbbiekben teherautóval szállította házhoz minden egyes nap. A szódavíz olyan jellegzetes itallá vált a magyarok számára, hogy a kommunizmus ideje alatt Rákosi Mátyás tíz filléres árat szabott ki rá, amit egészen 1978-ig nem változtattak meg újra.
Bárki bármit is mondjon a szódavízről, valójában egy nagyon egészséges italról van szó. Jedlik idejében még az orvosok is ezt javasoltál a XIX. századi kolerajárvány idején a betegség elkerülésére. Manapság számos felhasználási módja ismert. Önmagában kiválóan oltja a szomjat, de szörpökkel vagy borokkal kombinálva az igazi. A szóda/bor arányától függően több mint tízféle fröccs készíthető el, ezek közül a legnépszerűbbek pedig a kis- illetve a nagyfröccs.
A szódavíz jellemzői
A mai szódavíz úgy készül, hogy nagy nyomáson (4-6 bar) szén-dioxidot áramoltatnak át ivóvízen, vagy ásványvízen, ami így sokkal jobban telítődik szénsavval, mint légköri nyomáson: CO2 + H2O ⇌ H2CO3.
A palackokat ezen a nagy nyomáson töltik, amikben a gáz oldódása még folytatódik, így azokban a nyomás valamelyest (kb. 10%) lecsökken. A palackban a szabad gáz és a víz aránya 15% / 85%, ami biztosítja a víz kinyerését a palackból. Az oldott CO2 tartalom: kb. 7–8 g/liter, pH értéke 3 és 4 közötti.
