Nagy örömmel hallgattam mindig nagyszüleim meséit a régi korokról – beszéltek arról, hogy mit csináltak akkoriban, milyen házi praktikák származnak régről, mikre voltak rákényszerülve a pénzhiány miatt. Nem volt pazarlás, nem dobtak ki szinte semmit, mindent felhasználtak arra, hogy megkönnyíthessék a mindennapokat, mostani cikkemben mutatok nektek 15 olyan régi dolgot, melyek a régi Szovjetunióban élő emberekere volt jellemző.
Örökségünk a szovjetektől
Nagyszüleinktől tudjuk, hogy az ablakokat újságpapír segítségével lehet tökéletesen csíkmentesen megtisztítani – akkoriban nem volt papírtörlő, így pazarlás sem, a megvásárolt újságokat félretették és felhasználták.
Régebben minden háztartásban raktároztak, amikor pedig elfogyott a tárolásra használt hálós zsák, akkor a harisnyazoknikban, nadrágokban folytatták a tárolást.
Nagyszüleink még a reklámszatyrokat is újrahasznosították, sokszor kimosták ezeket a darabokat, még véletlenül sem dobták ki. Ugyanígy bántak a tejfölös poharakkal, valamint a tejeszacskókkal, megbecsülték mindet, mert nem igazán voltak – érdekesség, hogy voltak olyanok is, akik lábtörlőt készítettek a tejeszacskókból.
Szovjetunióból megmaradt dolgaink
Nagyszüleinknek sokszor nem volt pénzük arra, hogy a gyerekeknek nyalókát vásároljanak, ezért kanalas megoldással elkészítették a házi nyalókát, ami ugyanolyan finom volt. A pazarlás nem volt jellemző a sminkelés idején sem, a maradék rúzst például gyufa segítségével kanalazták ki.
Nagy divat volt akkoriban a varrás és a stoppilás is, volt olyan zokni, amit 20-30-szor stoppoltak meg, szinte semmit nem dobtak a kukába. Érdekesség, hogy a harisnyák megvarrására hajszálakat is használtak, ugyanis akkoriban mindenkinek elég erős volt a haja ahhoz, hogy alkalmas legyen erre.
Nagyszüleink még kézzel mostak, nem voltak olyan masinák, mint ma. Ha pedig fertőtleníteni szerették volna a ruhadarabokat, terítőket, egyszerűen bedobták forrásban lévő vízbe, alaposan megkeverték, majd kivették belőle. Nagyszüleink találékonyságát mutatja, hogy ők magukat készítették a függönyöket, gemkapcsokból és cukorkacsomagolásokból. Ráadásul ők készítették a díszpárnákat, paplanokat, sokan maguk varrták a ruhájukat is.
Nagyszüleink a szappant sem pazarolták, a régi, alig használt, kisebb darabokban heverő szappanokat összegyűjtötték és főztek belőlük egy nagyot, amit újra tudtak használni. Szinte mindent maguk javítottak a ház körül, az ablakszárnyak réseit például ragasztószalaggal tömték be.
Más volt az élet akkoriban, sok volt a nélkülözés, kevés volt a pénz, de az is biztos, hogy sokat tanulhatnánk nagyszüleinktől, mivel jelenleg sok helyen azt tapasztalom, hogy rengeteg a felesleges pazarlás.
Szovjetunió belső világa
A Szovjetunióban az emberek mindennapjait az állami irányítás határozta meg, és a pazarlás kerülése szinte elkerülhetetlen volt. A korabeli szigorú gazdasági korlátozások, valamint az áruhiány kreativitásra ösztönözte az embereket, akik minden apró tárgyat és eszközt megpróbáltak hasznosítani a háztartásban. Ez a találékonyság és az állandó újrahasznosítás szinte életformává vált, amit az akkori szigorú ellátási körülmények tettek szükségessé.
Nagyszüleink kitartása és leleményessége a nehéz időkben igazi példát állít elénk. Ezek a régi praktikák nemcsak a nehézségekről szólnak, hanem arról is, hogyan lehet szeretettel és találékonysággal átvészelni a mindennapokat. Érdemes megőrizni ezt az örökséget, és tanulni belőle a jelenlegi világunkban is.
Egy kis visszaemlékezés a Szovjetuniós időszakra
Magyarország formálisan soha nem volt a Szovjetunió része, azonban erős politikai, gazdasági és katonai befolyás alatt állt a Szovjetunió részéről a második világháború után. Magyarország a szovjet érdekszférába tartozott és a szovjet típusú kommunista rendszer alatt működött, de hivatalosan nem volt a Szovjetunió tagállama.
1945 után, a szovjet hadsereg megszállta Magyarországot, és az ország a szocialista blokk része lett, ahol a politikai rendszert a Szovjetunió mintájára alakították ki. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként szoros katonai szövetségben állt a Szovjetunióval, és tagja volt a KGST-nek (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) is, ami a szocialista országok gazdasági együttműködését szolgálta.
Az ország szovjet befolyás alatt állt egészen 1989-ig, a kommunizmus összeomlásáig, amikor Magyarország véglegesen kilépett a szocialista blokk irányítása alól, és a rendszerváltás után a demokratikus piacgazdaság irányába fordult.
