Tudtad, hogy az egyik legjobb teakeveréket egy magyar ember kísérletezte ki és hogy Magyarország teakultúrája legalább olyan jelentős volt, mint az angoloké? Meglepő módon, hazánkban még sincs napjainkban akkora kultusza a teázásnak, mint más Európai országokban. A magyar kávézási kultúra az elmúlt években hatalmas fejlődésnek indult, azonban a rokon szokásnak tartott teázás még mindig a teafilter áztatásából áll az országban. Hogy mi lehet a háttérben, azt mindjárt megtudhatod.
Hazánkban egyre inkább figyelnek oda forgalmazók és fogyasztók egyaránt, hogy egyre minőségibb kávékat importáljanak és fogyasszanak az emberek itthon. A magyarok is egyre inkább odafigyelnek, a harmonikus ízekre, és egyre igényesebb kávékat isznak. Azonban rokona a tea és a hozzá tartozó fogyasztási kultúra napjainkban visszaesett és mindössze annyiból áll a legtöbb háztartásban, hogy a boltban vesznek egy doboz filteres teát, azt beleteszik a bögréjükbe, némi citromlével és cukorral ízesítik és készen is volnánk. De gondoltad volna, hogy Magyarországon legalább akkor kultúrája volt az 5 órai teának, mint az Angoloknál? A 19. századi Magyarországon éppen úgy ültek össze, heti rendszerességgel az előkelő hölgyek a délutáni teázáshoz, mint ahogyan az angolok vagy az oroszok, napjainkban azonban valahogy kihalni látszik a kultúra.
Hogy milyen utat is járt be a tea kis hazánkban és miért is fontos valójában a teázás a következőkben megtudhatjátok, de először fontosnak tartom elmesélni a tea megszületésének legendáját.
És bumm, így lett a tea
Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani a tea kialakulást, mint amikor anno a TV-benn láttam a Chocapic gabonapehely reklámját. Természetesen Kínából indulunk az i.e. 2737-ből, amikor is a kínai császár egészségügyi okok miatt elrendelte az országban a vízfogyasztás előtti felforralását. A történet szerint a császári palota udvarán hatalmas üstökben kezdték forralni a fogyasztásra szánt vizet, amikor is a feltámadt szél egy, az udvarban vadon termő teacserje levelét beleesett a vizet forraló üstbe. Amikor a császár megérezte a kellemes illatot, megkóstolta az így, véletlenül sikeredett italt, amely hatalmas szenzációt keltett. Az uralkodó azonnal felfrissült az italtól, amiből később született meg a teázás és a teafőzés szokása.
Természetesen a másik teanagyhatalomnak, Japánnak is meg van a maga legendája a tea felfedezéséről. Náluk egy imádkozó Buddha-követő volt a, aki, amikor egyszer elaludt az imádkozása alatt, mérgében kitépte hatalmas, busa szempilláit és a földre hajította őket. A japánok úgy tartják, hogy a földre hullott szempillákból nőtt ki az első teacserje, melynek főzetét azóta is fogyasztják a szerzetesek, hogy távol tartsák az elmélkedésüket veszélyeztető álmosságot.
Azóta a teának rengeteg féle változata terjedt el világszerte. Rengeteg ültetvény van kínában és Japánban is és az ital elkészítése és felszolgálása már külön ünnepé fejlődött. Igaz, nem kis hazánkban, de világszerte ismert a Kínai vagy a Japán teaszertartás.
