Manapság egyre többen kezdenek egészségesebb életmódba, tudatosan vásárolják az élelmiszert és egészséges alapanyagokból készült ételt tesznek a vacsoraasztalra. Biztosan mindenki hallotta már azt az állítást, miszerint a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek egészségesebbek, mint a fehérlisztes testvérük. Ellenben sokan nem tudják ennek miértjét, amit most elárulok nektek!
A teljes kiőrlésű és a búza finomliszt közötti különbség
A finomliszt nevéhez híven a legfinomabbra, legkisebb szemcséjűre őrölt lisztfajta. Fehér színét annak köszönheti, hogy a búzafeldolgozás során csak a búzaszemek belsejét használják fel, a korpát, azaz a külső héjat eltávolítják róla. Ez az a folyamat, ami során a finomliszt elveszti az eddig meglévő rost-, vitamin- és ásványianyag tartalmát. Tartja a mondás is: „Edd meg fiam a héját, abban van a vitamin!”.
A finomliszttel ellentétben a teljes kiőrlésű lisztet szemcsésebbre őrlik, amivel más állagot adnak neki, és a neve itt is árulkodik, hiszen azért teljes kiőrlésű, mert tartalmazza a magbelsőt, a korpát és a csírát is. Sötétebb színe is ennek köszönhető, és tápanyagtartalma is ezért teljesebb, mint a fehér lisztnek, mivel megtartja rosttartalmát, és a vitaminoktól és ásványi anyagoktól sem fosztják meg. A teljes kiőrlésű liszt tartalmaz káliumot, kalciumot és magnéziumot, valamint többféle E-vitamint és B-vitamint.
A két liszt kalóriatartalma közel azonos, de mint az előbb említettekből kiderül, a nagy eltérés a tápanyagtartalomban van. Például míg 100 gramm finomliszt 71 gramm szénhidrátot tartalmaz, addig ugyanennyi teljes kiőrlésű mindössze 50 grammot, és rost- és fehérjetartalma is magasabb lesz. Amitől igazán barátai az egészséges életmódnak a teljes kiőrlésű termékek, az a magasabb rosttartalmuknak köszönhető, a fehér lisztben 3,2 gramm rostot találunk, a TK-ban pedig 12,8 grammot. A nagyobb rosttartalom hozzásegít minket a teltségérzet kialakulásában, így kevesebbet kell ennünk belőle, mert a rostok a víz hatására gyomrunkban megduzzadnak és előbb érezzük magunkat jóllakva.
Fontos kiemelni tehát, hogy az egészséges életmódban nem a bevitt kalóriák száma miatt érdemesebb inkább a teljes kiőrlésű tésztákat, péksüteményeket választanunk, hanem az anyagcserénkre tett hatása miatt, amiatt, hogy a jóllakottság érzetet előbb elérjük, és még a vércukorszintünkre sem olyan kártékony.
Teljes kiőrlésű lisztfajták:
• Durumliszt
• Tönkölyliszt
• Graham liszt
• Zabpehelyliszt
• Teljes kiőrlésű rozsliszt
A teljes kiőrlésű liszt egészségre gyakorolt hatásai
Cukorbetegség
Egyes kutatások szerint a teljes magvat fogyastók között ritkábban fordul elő a cukorbetegség kialakulása, mint azoknál akik finomlisztet fogyasztanak. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy a teljes magvakból készült termékek csökkentik az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértékét, ami a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában játszik szerepet a szervezetet érő oxidatív stressz mértéke, a gyulladásos folyamatok, az erek állapotának romlása és az inzulinrezisztencia fokozódása miatt.
Szív- és érrendszeri megbetegedések
A teljes kiőrlésű magok fogyasztása jotékony hatással lehet a szív- és érrendszeri betegséggel küzdőknél is, ugyanis a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát csökkentik. Ezt a magas rost-, folsav-, B/-vitamin-, magnézium- és E-vitamin tartalmának köszönheti.
