Többet akartak anno
A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre. Ha ez meglenne, akkor még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést tudnának elérni. Azonban a végső lépés mellőzésének több oka van. Ezek közül az egyik –és legfontosabb-, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák a megemelkedő vízszintet hosszabb távon. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az egész tározó területe nyílt vízterület lesz, de mivel a harmadik lépés elmaradt, sok száraz földterület megmaradt.
Hála az 1970-es években elvégzett munkáknak, ma a tórendszer 250 millió m3 víztömeget tárol.
Négy medencéből áll: az Abádszalóki-, a Sarudi-, Poroszlói-, és a Tiszavalki-medence. Ezernyi sziget található benne, melyek összes területe 43 négyzetkilométer, közepes vízmélysége 1,3 méter, maximális mélysége 17-19 méter (az élő Tisza folyómedrében, a kiskörei duzzasztómű előtt mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.
Óriási munka, csodás végeredmény, de ebből nem csak mi emberek húzunk hasznot. Itt található ugyanis Európa legnagyobb egybefüggő, virágokkal teli tündérrózsa- és tündérfátyol mezeje, ahol a parti fűzfák, a nádasból felröppenő madarak a háborítatlan természet szépségével kápráztatnak el bennünket. Ma már a Hortobágyi Nemzeti Park által UNESCO Világöröksége részeként is nyilván van tartva.
A következő oldalon következzen egy 1977-es felvétel, mely a tó születését hivatott bemutatni
