Emlékszel a kisdobosok 6 pontjára?
- A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
- A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
- A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
- A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
- A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
- A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.
1983 az általános iskola udvarán, kisdobos avatás utánról egy kép:
Az úttörők törvénykönyve kilenc változatot ért meg a rendszerváltásig. A 9. pont kezdetben így szólt: „Az úttörő mindig bátor és önfegyelmezett.” A 2. pont először így hangzott: „Az úttörő szereti hazáját, népét, és harcol érte.”, később a „harcol” kifejezést a „küzd és dolgozik”-ra cserélték. 1948-ban, a cserkészek beolvasztásának évében került bele „Az úttörő jól tanul.” betoldás kiemelve, hogy a cserkészek iskolán kívüli szerveződését ők a tanintézményekhez kötötték. 1954-ben ezt tovább bővítették, a tanulás és a munka célját abban megjelölve, hogy az úttörő „méltó tagja” lehessen az 1950-ben alapított DISZ-nek. 1957-ben Kádárék idején a 12 pontot újra átírták, az úttörő a „haza” helyett „a Magyar Népköztársaság hű gyermeké”-vé vált, aki „önként szolgálja a közösséget” és „mindig igazat mond”. 1975-től újra fontosnak tartották kiemelni, hogy az úttörőség fontos kelléke a „jó tanulás” és „a szocialista társadalom értékeinek gyarapítása és védelme”. 1986-ban vette föl a 12 pont ez egyes szám első személyű esküformát, a Magyar Népköztársaság helyett pedig „a szeretni való hazá”-t írtak.
Nézd meg ez a videót, hogy milyen volt egy úttörő avatás: