A vezetéknevek kialakulása
A vezetéknevek kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése miatt jelent meg, leggyakrabban az illető szakmájára (pl: tímár, kovács, szabó), kinézetére (pl: kis, nagy, vagy akár medve, utalva nagy termetére) vagy belső jellemzőire (pl: bátor, vitéz, fukar) utalt. Magyarországon az 1400-as évek elejétől már igyekeztek pontosítani minden személyt, apja nevével, foglalkozásával, vagy a lakóhellyel. Míg eredetileg abszolút nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresztnevet, 1816-ban I. Ferenc új rendeletet adott ki, amely lehetővé tette azt, hogy kancelláriai, majd később belügyminiszteri engedéllyel a családnevek megváltoztathatóak. A keresztnév-változtatást az egyház büntette.
Az első vezetéknév-elmélet
Egy 1999-ben megjelent tanulmány szerint korántsem természetes eredetűek a nevek, sokkal inkább a politikai játszmáknak köszönhetők. Jackie Stevens szerint a kormányok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy eldöntsék, milyen nevünk lehet, erre az a lista a legnagyobb bizonyíték, amiben azok a keresztnevek találhatók, amik közül választhatnak a szülők. Elmélete szerint a vezetéknevek Hódító Vilmos korára vezethető vissza, a XI. századra. Ekkor etnikai és vallási hovatartozás alapján kaptak vezetéknevet az emberek, az örökösödési szabályok egyértelműsítése miatt.
Később Európában bevett szokássá vált a földrajzi származás, vallás, etnikai hovatartozás, illetve foglalkozás szerinti vezetéknév adása. Stevens elmélete szerint a vezetéknév továbbörökítése jelzi jogilag, hogy a gyermek az apáé, hozzátéve, hogy ez egyfajta kompenzáció amiatt, hogy csak a nők képesek gyereket szülni. ezért a férfiak így fejezték ki legitimitásukat. Elméletében azt is megjegyzi, hogy azért maradhatott fent ilyen sokáig ez a szokás, mert a nők így tudatják mindenkivel, hogy megszerezték maguknak a férfit.
A második vezetéknév-elmélet
Ez volt a legelső elmélet, ami mára több sebből is vérzik, nem igazán elfogadott. Eszerint az apa X kromoszómája az oka annak, hogy a gyermek az ő vezetéknevét kapja, ugyanis az apa X kromoszómája öröklődik, az anyáé viszont több generáció után eltűnik a génállományból. Ezért az apa génjeivel kell, hogy tovább öröklődjön az apa neve. Az elmélet ott bukott meg elsőként, amikor valaki megemlítette azt a tényt, hogy már a középkorban is az apa után kapták vezetéknevüket a gyermekek, pedig akkoriban még senki sem hallott a kromoszómákról, illetve a génekről, tehát biztos, hogy nem ez az az elv, ami döntött.
A harmadik vezetéknév-elmélet
Ebben az elméletben van a legtöbb ráció. Eszerint az öröklés az, ami miatt az apa vezetéknevét kapta a gyermek. Régebben a nők nem örökölhettek semmit, gondolom, hogy mindenki ismeri azt a tényt, mely szerint kihalt a család ága, a névvel együtt, ha nincs fiúörökös. Ez az évek során megváltozott, még a vagyont is örökölhették a lánygyermekek, ráadásul uralkodók is lehettek. Ennek ellenére az a szokás fennmaradt, mely szerint az apa vezetéknevét kapja az újszülött. Remélem, hogy sok érdekes dolgot megtudtatok cikkünkből, alább szavazhattok, hogy mennyire tetszett írásunk!
Érdekes volt számodra cikkünk?
