A Körös-Maros Nemzeti Park egy eldugott szegletében találhatjuk meg az ország egyik legimpozánsabb főúri palotáját, a Wenckheim-kastélyt, amelynek története még egykori írónkat, Jókait Mórt is megihlette.
A Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Magyarország egyik legimpozánsabb főúri palotáját találhatjuk meg a Dél-Alföldön, a Körös-Maros Nemzeti Parkban, mindössze 10 kilométerre Békéscsabától és 15 kilométerre Gyulától, Szabadkígyóson. Impozánságát az építészeti megvalósításnak köszönheti, amelyet Ybl Miklós tervei alapján készítettek, aki úgy álmodta meg a kastélyt, hogy annyi épülete legyen ahány évszak, annyi szobája ahány hét és annyi ablaka ahány napot számolhatunk egy évben. A gyönyörű kastély épülete még Jókait is megihlette, aki az Egy magyar nábob című regénye főhősét a főúrról mintázta.
A Wenckheim-kastély története
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély története is mesébe illik, nem csoda, hiszen építtetője a gróf Wenckheim Frigyes, egykori leggazdagabb földesúr volt a 19.század végén, és mivel úgy gondolta, hogy a „vagyonát nem a legyek hordták össze” ezért egy mindenkit elkápráztató kastélyra vágyott. A hatalmas birtok még 1798.ban került a Wenckheim család birtokába, gróf Wenckheim József által. Az egyes feltételezések, hogy az ő idősebbik fiáról, gróf Wenckheim József Antalról mintázta Jókai Mór a főhősét, aki Ókígyóson egy nagy majorságot létesített, majd épített egy kastélyt, ahonnan irányította a gazdaságot.
A sors úgyhozta, hogy a grófnak csak a harmadik házasságából születhetett gyermeke 67 éves korában 1849-ben, így az egész vagyonát lánya, Wenckheim Krisztina örökölte, aki már három esztendősen birtok úrnőjévé vált, majd 1872-ben hozzáadták unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel a ma is egyik legimpozánsabb kastély felépítését végezték.
Frigyes hatalmas vagyonát tovább gyarapították a friggyel, ugyanis Krisztina akkor az ország „leggazdagabb árvájának” számított.
A Wenckheim-kastély építése
A friss házasok egy tökéletes álomotthonról álmodott, így Szabadkígyóson megépítették impozáns kastélyukat. A Wenckheim-kastélyt 1875 és 1879 között építették fel Ybl Miklós tervei és a grófnő elképzelései alapján, aki úgy kívánta, hogy kastélyának annyi ablaka legyen ahány nap van, annyi szobája legyen ahány hét, és annyi épületrészből álljon ahány évszak van egy évben, mindezt úgy, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmóniát sugározzon.
A négy év alatt felhúzták a kastély négy épületrészét – a főépületet, a gazdasági épületet, az istállót, és a kocsiszínt – miközben kialakították a 25 hektáros kastélyparkot is.
Ybl neoreneszánsz-eklektikus stílusban álmodta meg a kastélyt, így a főépület tornyokkal és reneszánsz hatású loggiás terasszal épült fel, és 52 szoba található benne, 365 ablakkal megfényesítve. Az elkészült épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított, a kastély belsejében kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát is kialakítottak. A kastély parkját még a Napkirály is megirigyelhette volna a formára nyírt bukszusokkal, a franciakert barokkos szökőkútjával, a vadregényes angolkert tavával és hídjaival.
A kastély berendezése is elkápráztató volt, amit három év alatt alakítottak ki, így a család csak 1882 júliusában költözött be. A legszebb kastély mellett a legkorszerűbb címet is kiérdemelte, hiszen a világítást gázlámpák biztosították, amihez az erdőben lévő biogázüzem szolgáltatta a gázt a mezőgazdasági hulladékból, a fűtést pedig a Parlamenthez hasonlóan légbefúvásos rendszerrel oldották meg a falban futó porceláncsövek segítségével.
A Wenckheim család legendás vendégszeretete
A kastély megnyitásától, 1879-től kezdődően egy ezüstcsatos vendégkönyvet vezettek, egészen Frigyes 1912-es haláláig, amit napi rendszereséggel vezettek és tökéletesen tükrözi a sokgyermekes család élénkségét és vendégszeretetét. A könyvben összesen 24 ezer bejegyzés született, és rengeteg hírességet, rokont, egyházi, valamint a család által támogatott polgári személyeket láttak vendégül.
Wenckheim Frigyesnek és Krisztinának hét gyereke született, és főként a nyári időszakban tartózkodtak Szabadkígyóson, a telet a nem kevésbé patinás fővárosi palotájukban töltötték, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont.
A Wenckheim család tagjai 1944-ig éltek a kastélyban, egészen a II. világháborúig, mikor külföldre menekültek, és a kastélyban 2011-ig egy mezőgazdasági középiskola működött. 2018-ban elkezdték felújítani az épületet, amely 2022-ig tartott, így ma már korahű mivoltában tekinthetjük meg az épületet.
A Szabadkígyósi Wenckheim-kastély a felújítás után
A Wenckheim-kastély 2022 márciusában nyitotta meg újra kaput, amit előjegyzett tárlatvezetéssel lehet megtekinteni.
Nyitvatartás:
• Kedd- vasárnap: 10:00-18:00
• Hétfő: zárva
• Nemzeti ünnepeken nyitva
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.
Árak:
• Felnőtt jegy: 3000 Ft
• Helyi lakosoknak: 500 Ft (szabadkígyósi/újkígyósi lakcímkártyával igazolandó)
• Kedvezményes jegy: 1500 Ft
• 6-26 év közötti fiatal
• érvényes diákigazolvánnyal rendelkező
• 62. életévét betöltött látogató
• Nagy családi jegy: 6000 Ft/család
• 2 felnőtt + 2 vagy több gyermek 18 éves korig
• Kis családi jegy: 4500 Ft/család
• 1 felnőtt + 2 vagy több gyermek 18 éves korig
• Csoportos jegy (tárlatvezetés nélkül): 2 500 Ft/fő
Ingyenes belépés:
• 6 év alatti gyermek
• 70. életévét betöltött látogató
• fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
• miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
• közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
• minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
Bejelentkezni kötelező és csakis e-mailben lehetséges a: szabadkigyosikastely@nofnkft.hu címen.
