Legszebb magyar kirándulóhelyek – Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.
A Duna áttöréses völgyre jellemző, változatos hegyvidékektől övezett. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok , természeti ritkaságok, hazai viszonylatban fontos klimatikus folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport lehetőségei együttesen alkotják természeti értékeit.
Legszebb magyar kirándulóhelyek – Hollókő
Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település.
Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc közreműködésével került műemlékvédelem alá a község. A Keleti- vagy Vulkáni-Cserhát alacsony vulkáni rögvidék, ahol harmadkori romvulkánok, andezit kőzettelérek (dájkok) és összetört lávatakaró roncsai bukkannak felszínre. Hollókő, Buják, Szanda és Ecsegvára is egy-egy dájkra (pontosabban: Hollókő egy neckre) épült.
A Karancs (729 m) andezit lakkolit hegy: az egymás felett és mellett elhelyezkedő kőlencséket sok helyen még beborítja az oligocén homokkő. Az andezit csak a meredekebb részeken exhumálódott. A hollókői várhegy egy nagyjából 14 millió éves (miocén korú) vulkán kürtőkitöltésének roncsa: a vulkáni felépítmény lepusztulása után a kürtőben megszilárdult, kemény, az eróziónak jobban ellenálló andezit kipreparálódott a környező üledékes kőzetekből. A vár körüli egykori erdőség maradványa a jelenlegi fás legelő: a fákat fokozatosan vágták ki a legelő gyarapítása érdekében. A külterjes állattartás visszaszorulása után a területen megindult a szukcesszió.
Forrás: Wikipédia
