Legszebb magyar kirándulóhelyek – Jósvafői Tengerszem
Egy romantikus utazáshoz nem feltétlenül kell a tengerpartig utaznunk, hiszen kicsiny hazánk északi csücskében várja a párokat a jósvafői tengerszem! Miskolcot elhagyva, az Aggteleki Nemzeti Park területén érjük el Jósvafőt. A település, amilyen aprócska, olyan mesés. Itt található országunk legszebb ember alkotta kis tava, melyet festői környezet ölel körül. Látogatottságát elsősorban az elhelyezkedésének köszönheti, az apró kis tó ugyanis egy meghitt völgyben terül el.
Dús habjainak színét, az őt tápláló kristálytiszta vizű forrásoknak köszönheti. Az 1940-es években áramtermelés céljával kezdték mesterségesen duzzasztani a Jósva forrás vizét és innen indult a hely karrierje. Köszönhetően ennek a kezdeményezésnek, a nem messze innen található Aggteleki barlangok világítását szolgálja. A környéken barangolva folyton új természeti csodákon akad meg a vendégek szeme, kanyargós erdei ösvények árnyékában sétálhatunk el a forrástól, a türkiz színű kis tóhoz, ahonnan visszatekintve megcsodálhatjuk a tó oldalánál keresztülbukó vízesés fátylát, vagy a völgyben álló apró malom látványát. A helyi emberek - felismerve a vendéglátásban rejlő lehetőségeket - igyekeznek megőrizni a hely eredeti báját.
Sétáink során nem csak a jósvafői népi építészet remekeit csodálhatjuk meg, de számtalan helyi fogást kínáló vendéglő is tárt kapukkal vár ránk. A természet szerelmesei szánjanak időt a közeli Baradla-barlang felfedezésére, a gyerekek legnagyobb örömére túránk során gyakran láthatnak az Aggteleki Nemzeti Park címeréről ismert foltos szalamandrákat. Akár aktív pihenésre vágyunk, akár lustálkodni szeretnénk, Jósvafőn megtaláljuk a számításainkat.
Legszebb magyar kirándulóhelyek – Rám Szakadék
A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett. A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit és andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, amikből a kőzet felszínre kerülése óta a felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki. Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába.
A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik.
A szakadék élővilágát elsősorban moha- és zuzmófajok alkotják. A sziklaképződmények pihenőhelyet nyújtanak a kerecsensólyomnak és a hollónak. Az emlősök közül a nyuszt és a vadmacska érdemel említést. A völgy felett magasodó Rám-hegy a bioszférarezervátum egyik magterülete, ahol a hölgyestike, nagyezerjófű és mérges sás mellett gyakori a Pilisi Bioszféra Rezervátum címernövénye, a tarka nőszirom. Az idős bükkfák odvaiban kék galamb és fekete harkály költ.
Forrás: Wikipédia
