#szavazas-114#

Február másodikán tartja a katolikus egyház a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét, ekkor ünnepli a közösség Jézus bemutatását. Szűz Mária gyermekét negyven nappal Jézus születése után mutatta be a jeruzsálemi templomban, az ott jelenlévő Simeon Jézust úgy nevezte, mint a nemzetek megvilágítására szolgáló világosságot. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény - ami nem más, mint a szentelt gyertya -, illetve a gyertyaszentelés szokása is.

Ebből is adódik, hogy Jézus egyik legrégebbi jelképévé a szentelt gyertya vált. Később sokan tulajdonítottak a szentelt gyertyának mágikus erőt, például az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására (és azért, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék) a keresztelés napjáig, de akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben a fiatal anyák, amikor legelőször mentek el a templomba. 

Az ünnep jelentősége

A gyertyaszentelés ünnepét azóta tartják február másodikán, amióta Jézus születésének ünnepe december 25-ére került, a pápák közül először II. János Pál pápa ünnepelte, mégpedig 1997-ben. Az ünnep egyrészt Szűz Mária megtisztulásának ünnepe, mert Mária a zsidótörvények előírásainak megfelelően mutatta be a templomban gyermekét és a tisztulási áldozatot is. Másrészt pedig Jézus bemutatásának ünnepe is, ugyanis ezen a napon szentelték őt Istennek.

A nyugati liturgia 1960-tól Jézus bemutatását emeli ki a két ünnep közül, a katolikus egyház azt a teológiai mondanivalót emeli ki, hogy Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, vagyis Krisztus követésére.

Ebben az értelemben ez az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért. Magyarországon ennek ellenére megmaradt az ünnep régi neve, vagyis a Gyertyaszentelő Boldogasszony. Most pedig nézzük, miért olyan fontos február másodika az emberek számára, a következő oldalon megmutatom az ehhez az ünnephez kötődő népszokásokat! 

Forrás: Fotó: Pixabay