Minden kornak megvan a maga jellegzetessége, irányelvei, uralkodó divatja, egyszóval korszelleme. Ahogyan az évek váltják egymást, ezek a normák is folyamatosan változnak. Ami harminc éve bevett szokás volt, ma már megbotránkoztat, és természetesen fordítva is igaz. Nézzük, melyek a legnagyobb eltérések a mostani, és a harminc-negyven évvel ezelőtti szokások között!
Nemrégiben végeztem egy kis kutatást, megkértem Retro csoportunk tagjait, osszanak meg velem emlékeket az iskolai éveikről, esetleg hasonlítsák össze a manapság tapasztalható iskolai szokásokkal. Számos választ, történetet és tapasztalatot olvashattam, melyek segítségével egy átfogó képet kaptam az akkori iskolai életről. Nézzünk néhányat ezek közül, melyek a legtöbb ember által meg lettek említve, tehát mondhatjuk, hogy mélyebben az emberekben maradt. És természetesen mindhez állítok párhuzamot a mai iskolarendszerről, diákokról, tantervekről és egyebekről.
Bezzeg az én időmben…minden jobb volt?
Az idő minden emléket megszépít, ez az egyik oka annak, hogy felnőttfejjel visszatekintve már főleg csak a boldog emlékek ugranak be, a napi nyűgök eltűnnek a múlt homályába. Régen számos dolog egyszerűbb volt – hogy jobb, vagy rosszabb, azt mindenki maga dönti el.
Régen minden hatodik életévét betöltött gyerkőc ment az iskolába, ma már sokkal gyakoribb, hogy egy évvel tovább maradnak a bölcsődében. Az iskolába nem hordták-vitték minden nap a gyerekeket, hanem egyedül, csapatokba verődve jártak. Ehhez persze hozzá kell tenni azt is, hogy sokkal kevesebb autó volt, gyérebb forgalom, ezáltal biztonságosabb volt az utca. Iskola után a barátokkal összeverődve játszottak botokkal, labdákkal, esetleg gumiztak (amikor két lány lába tart egy nagy gumit, a harmadik pedig a megfelelő módon ugrál). Ezután irány haza ebédelni, gyakran a barátok együttesen mentek egyvalakihez. Manapság a gyerekek már egészen másfajta játékokkal játszanak, számukra a virtuális világ jelenti a kikapcsolódást a sárdobálás helyett.
Lehet mondani, hogy a mai gyerekeket már beszippantotta a virtuális tér, és hogy milyen dolog az, hogy egy kétéves még alig beszél, de a tabletet már tudja használni. Nos, lehet rosszmájúskodni, hogy milyenek ezek a mai trendek, ugyanakkor érdemes belegondolni abba, hogy ezeknek a gyerekeknek már egy olyan világban kell boldogulniuk, ahol alapelvárás ezeknek az eszközöknek az ismerete – épp úgy, mint annak idején a vetés-aratás, vagy a disznóvágás ismerete.
A következő oldalon folytatom további különbségekkel, a cikk végén pedig kérlek szavazz, szerinted melyik volt a jobb iskolarendszer!
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás